Magyar polgári jog - Szellemi alkotások joga [antikvár]

I. rész: A szellemi alkotások jogának általános kérdései 1. § A szellemi alkotások jogának elméleti problémái 1. A szellemi alkotások jogának főbb területei 2. A szellemi alkotások jogi védelmének történeti fejlődése 3. Nemzetközi együttműködés a szellemi alkotások védelmére 4. Elméletek a szellemi alkotások jogi védelmének alapjairól és Jellegéről 1. A szellemi alkotások jogának főbb területei A szellemi alkotások joga néven tárgyalt jogterület a polgári jog viszonylag önálló, sajátos területe. Mindkét mozzanat megvilágításra szorul. A szellemi alkotások jogterülete - a magyar civilisztikai tudomány álláspontja szerint - a polgári Jog területére tartozik. Ennek a tételes Jogi megoldás éppúgy alapjául szolgál, mint a polgári jog tárgyára, területére vonatkozóan kifejtett - és az Általános rész kapcsán részletesen bemutatott és értékelt - különböző elméleti megközelítésű álláspontok. Az áruviszonyelmélet vallói és a struktúraelmélet képviselői - esetleg más-más érveléssel, de - egyaránt a polgári jog szerves részének minősítik a szellemi alkotások jogát. (íüvételt csak Sárándi koncepciója képez, aki a polgári Jog területét kizárólag a vagyoni viszonyokra korlátozva, a személyhez fűződő Jogok szabályozási kérdéseit önálló Jogágazat körébe utalja.) A Jogági besorolás egyes kérdéseire később (1. § 4., 2. § 1.) visszatérünk. A tárgyalt Jogterület viszonylagos önállóságának, sajátos vonásainak egyrészt vannak ugyancsak tételes Jogi (kodifikációs technikai) alapjai, másrészt ezt a viszonylagos önállóságot az ezen a területen kialakuló Jogviszonyok sajátos tárgya is megalapozza. Ezt egészen röviden abban lehetne megjelölni, hogy ennek a Jogterületnek a jogviszonyait - elsősorban történeti kialakulásában - az cdkotáscentrikus megközelítés Jellemzi. Ma már az alkotás- (alkotó)védelmi szempont mellett az alkotások létrehozásába és felhasználásába befektetők monopóliuma, konkrétan, a szellemi alkotást