Magyarország 1990-2004 [antikvár]

ALKOTMÁNYOS RENDSZERVÁLTÁSA nyolcvanas-kilencvenes évek fordulóján a közép- és kelet-európai országokban -köztük hazánkban is - gyökeres politikai, gazdasági, társadalmi változás ment végbe. Az egypártrendszerről a politikai pluralizmusra, a társadalmi tulajdonról a magántulajdonra, a tervgazdálkodásról a piacgazdaságra való áttérés volt a kiindulópontja azon eseményeknek, amelyek a rendszerváltást jelentették. Az említett időszakban Magyarországon többek között:-az állami és a szövetkezeti tulajdon túlsúlyát a magántulajdon váltotta fel;-az állami vagyon privatizációjában, a gazdaság fejlesztésében a külföldi tőke jelentősége gyors ütemben nőtt;-a gazdaság szerkezete átalakult, korszerűbbé vált;-a külgazdasági kapcsolatok radikálisan átrendeződtek;-az átmenet elején a termelés és a forgalom visszaesett, a foglalkoztatottság csökkent, megjelent és erősödött a munkanélküliség;-a lakosság jövedelme és fogyasztása néhány évig csökkent, a jövedelmi különbségek nőttek;- kialakultak a politikai demokrácia, a jogállamiság intézményei, közöttük a népképviselet országos (parlamenti) és a helyi (önkormányzati) rendszere. Másfél évtized alatt négy parlamenti és önkormányzati választásra került sor, és több népszavazásra. A választói aktivitás a parlamenti választásokon volt rendre nagyobb, de nőtt az érdeklődés a helyhatósági választások iránt is.A választási törvény a pártok parlamentbe jutását 1990-ben a szavazatok 4%-ának, 1993-tól 5%-ának eléréséhez kötötte. A parlamenti küszöböt az első három alkalommal 6-8, 2002-ben 4 párt érte el. Valamennyi ciklusban kormánykoalíció alakult. A képviselői helyek alapján a kormánykoalíció és az ellenzék között a különbség 1994 és 1998 között volt a legnagyobb, a 2002. évi választások után a legkisebb. Az országgyűlési választások az első és a harmadik alkalommal a jobboldali, a másik kettőben a baloldali és a liberális erőket juttatták kormányzati szerephez. Az Országgyűlés másfél évtized alatt 1805 törvényt hozott és 478-at helyezett hatályon kívül.Az önkormányzati választások egyik jellegzetessége, hogy a független polgármes-terek amúgy Is magas aránya 2002-re 85%-ra nőtt.Az önkéntes, a közjó szolgálatára szerveződött nonprofit szervezetekből 1989-ben 8800, 2003-ban már 53 ezer működött. A szabadidős szervezetek mellett egyre nagyobb számban működnek szakmaiak, érdekvédelmiek, például az oktatás, a kultúra és a szociális ellátás területén. A civil szektorban foglalkoztatottak száma jelentősen nőtt, 2003-ban 76 ezer főállású és közel 400 ezer önkéntes dolgozott e területen.A munkavállalói érdekképviseletek átalakulásával több mint száz ágazati szakszervezet jött létre, amelyek 11 szakszervezeti központ köré szerveződnek. A hat legnagyobb szerveződés konföderációba tömörül. Az utóbbi 10 év folyamán 62 sztrájkra került sor, összesen 265 ezer ember részvételével. A társadalmi-politikai átalakulás során erősödött az egyházak tevékenysége. A történelmi egyházak mellett több mint 50 kisegyház és szekta működik. A szerzetesrendek felújították működésüket, számuk meghaladja a hetvenet.