Magyarország a század elején [antikvár]

A tüneményes XIX. század, a magyarság évezredével együtt lezárult és az idők bevégződésének ez a találkozása Magyarország sorsának mélységes szimbólumát jelenti. Elválaszthatatlanul összeforrott Európa és a magyarság, hogy az ország jövőjét szintézisük, követelményeiknek magasabb összeegyeztetése határozza meg. Ezt hirdették a legjobbak és élükön ennek az eszmének szentelte fáradságos életét a század kimagasló magyarja Kossuth, annak múlásáig fennen tartva a fáklyát és a lobogót - drága örökségéül hagyva a társadalmi haladás és a szabadság ideáljait. Ám e tékozhatatlan örökséget Magyarország a századfordulón anyagi felvirágzása dacára nem gyarapíthatta tovább. Így keletkezett a modern Magyarország tragikus ellentmondása: gazdasági és kulturális téren intenzív fejlődés, politikai és szociális vonatkozásban csaknem merev mozdulatlanság Energiáktól feszülő új élet az egyik, a Március előtti tői csak formájában különböző világ a másik oldalon A hivatalos Magyarország elzárkózott a politikai Euró pától, amelynek 1849-ben az élén állt s amellyel még 1867-ben is együtt indult. Pedig a szatmári béke előtti magyar mult nagy példái is a korszerű fejlődéshez való asszimilációt a nagy eszmék iránti szolidaritást mutatják.