kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![Bartók Béla - Másodvonalban - Háttéremberek a 20. századi magyar történelemből 2023/2. [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/700/4843700.jpg "Bartók Béla - Másodvonalban - Háttéremberek a 20. századi magyar történelemből 2023/2. [antikvár]")
Másodvonalban - Háttéremberek a 20. századi magyar történelemből 2023/2. [antikvár]
Bartók Béla, Berde Imre, Guszmann Gergely, Medgyesi Konstantin, Nagy Péter, Pap József
Szerkesztői előszó
Az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Történelemtudományi Intézete 2023-ban új folyóiratot indít Kelet-Közép-Európái Történelmi Tanulmányok címmel. A folyóirat, melynek második számát tartja kezében az olvasó, az intézet korábbi, 49 számot megélt tudományos folyóiratának - legutóbbi elnevezése szerint: Acta Universitatis de Carolo Eszterházy Nominatae. Sectio Históriáé — jogutódja. A Kelet-Közép-Európái Történelmi Tanulmányok című folyóirat egy lektorált (double blind...
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
1780 Ft
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
Szerkesztői előszó
Az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Történelemtudományi Intézete 2023-ban új folyóiratot indít Kelet-Közép-Európái Történelmi Tanulmányok címmel. A folyóirat, melynek második számát tartja kezében az olvasó, az intézet korábbi, 49 számot megélt tudományos folyóiratának - legutóbbi elnevezése szerint: Acta Universitatis de Carolo Eszterházy Nominatae. Sectio Históriáé — jogutódja. A Kelet-Közép-Európái Történelmi Tanulmányok című folyóirat egy lektorált (double blind peer review), nyílt hozzáférésű periodika, melynek célja tudományos fórumot biztosítani a hazai és határon túli Kelet-Közép Európára vonatkozó kutatásokat folytató kollégák számára. A folyóirat három fő rovatból áll. A Tanulmányok rovat tartalmazza az adott szám tematikusan összekapcsolódó munkáit. A Műhely rovatban jelenhetnek meg a tematikához közvetlenül nem kapcsolódó írások. Valamint a Történeti irodalom rovatban recenziókat közlünk. A folyóirat hazai és külföldi szerzőktől is fogad cikkeket.
A második számban egyéni életpályákat bemutató írásokat válogattunk össze, melyek a 20. századi magyar történelemhez kapcsolódnak. Bartók Béla (EKKE) tanulmányában Subik Károly életének egy szakaszát járja körül. Subik kanonok az Egri Főegyházmegye egyik legtekintélyesebb személye volt a két világháború között, azonban mindvégig háttérben maradt a főegyházmegye vezetői mögött. Subik karrierjében, hasonlatosan több más hasonló Horthy-korszak alatti életpályához, fontos szerepe volt az első világháború alatti szolgálatnak. Az írás a kanonok tábori lelkészi szolgálatának karrieralakító szerepét vizsgálja. Nagy Péter (ELTE - Globalizációtörténeti Kutatócsoport) és Valuch Tibor (EKKE) írása Antalköz József ózdi munkáskarrierjét mutatja be. A modernizálódó 20. századi magyar társadalomban a gyári munkásság társadalmi, politikai jelentősége és szerepe folyamatosan növekedett. A munkássá válás, a munkáslét tömegesedő társadalmi tapasztalattá vált. A tanulmány egy olyan átlagos, részben többgenerációs ózdi gyári munkáscsaládból származó munkás élettörténetét vizsgálja meg, aki közéleti és politikai aktivitása és érdeklődése okán is, időről időre a gyári társadalom hangadójává vált. Gál Máté (MNL — Heves Vármegyei Levéltár, Eger) az Állami Egyházügyi Hivatal Heves megyei megbízottjainak pályaképét rajzolja meg. Az írás prozopográfiai módszerekkel mutatja be a megyei tanácson és az érseki irodában tevékenykedő kádereket, elemzi iskolai végzettségüket, előéletüket, pártbeágyazottságukat, hivatali előmenetelüket. A vizsgálat kezdőpontja 1951, tehát azÁEH felállításának időpontja, végpontja pedig 1956, amikor ha rövid időre is, de leállt a hivatal működése, és a vidéki helyszínen tevékenykedők is elhagyták a szolgálati helyüket. A szám utolsó két írása a pártállami elit területéről választott magának tematikát. Majtényi György (EKKE) írásának témája, igazodva a szerző által
Termékadatok
Cím: Másodvonalban - Háttéremberek a 20. századi magyar történelemből 2023/2. [antikvár]
Kiadó: Líceum Kiadó
Kötés: Ragasztott papírkötés
Méret: 160 mm x 240 mm
Bartók Béla, szül. Bartók Béla Viktor János (Nagyszentmiklós, 1881. március 25. – New York, 1945. szeptember 26.)
Magyar zeneszerző, zongoraművész, népzenekutató, a közép-európai népzene nagy gyűjtője, a Zeneakadémia tanára; a 20. század egyik legjelentősebb zeneszerzője. Művészete és tudományos teljesítménye nemcsak a magyar és az európai zenetörténet, hanem az egyetemes kultúra szempontjából is korszakalkotó jelentőségű.
Zeneszerető családban nevelkedett: apja, idősebb Bartók Béla a város iskolájának igazgatója volt, zongorán, csellón játszott, zenekart vezetett, sőt a komponálással is foglalkozott; anyja tanítónő volt, és kiválóan zongorázott.
1899-ben a Pesti Zeneakadémiára iratkozott be, Thomán István zongoraosztályába és Koessler János zeneszerzésosztályába. Stílusának kialakulásában meghatározó szerepe volt a német klasszicizmusnak és romantikának, különösképpen Brahms művészetének. Kodály Zoltánnal együttműködve behatóan foglalkozott a magyar népzenével, illetve összehasonlító kutatások végett a szomszéd népek népzenéjét is górcső alá vette. A parasztzene megismerésének hatására kompozíciós stílusa is átalakult, mely immár a népzene stílusjegyeire támaszkodott. Ennek kiteljesedése a Balázs Béla misztériumjátékára komponált operája, A kékszakállú herceg vára.
1940-ben a háború borzalmai elől hosszabb időre az Egyesült Államokba utazott és a Harvard Egyetemen tartott előadásokat a magyar zene kérdéseiről. Szándéka ellenére már nem térhetett haza, 1945. szeptember 26-án halt meg leukémia következtében New Yorkban.
Posztumusz az 1948. március 14-én első ízben kiosztott Kossuth-díjjal jutalmazták. 1955-ben posztumusz megkapta a Nemzetközi Békedíjat. Életrajzát fia, ifj. Bartók Béla mérnök, geodéta és unitárius egyházi főgondnok írta meg.
Magyar zeneszerző, zongoraművész, népzenekutató, a közép-európai népzene nagy gyűjtője, a Zeneakadémia tanára; a 20. század egyik legjelentősebb zeneszerzője. Művészete és tudományos teljesítménye nemcsak a magyar és az európai zenetörténet, hanem az egyetemes kultúra szempontjából is korszakalkotó jelentőségű.
Zeneszerető családban nevelkedett: apja, idősebb Bartók Béla a város iskolájának igazgatója volt, zongorán, csellón játszott, zenekart vezetett, sőt a komponálással is foglalkozott; anyja tanítónő volt, és kiválóan zongorázott.
1899-ben a Pesti Zeneakadémiára iratkozott be, Thomán István zongoraosztályába és Koessler János zeneszerzésosztályába. Stílusának kialakulásában meghatározó szerepe volt a német klasszicizmusnak és romantikának, különösképpen Brahms művészetének. Kodály Zoltánnal együttműködve behatóan foglalkozott a magyar népzenével, illetve összehasonlító kutatások végett a szomszéd népek népzenéjét is górcső alá vette. A parasztzene megismerésének hatására kompozíciós stílusa is átalakult, mely immár a népzene stílusjegyeire támaszkodott. Ennek kiteljesedése a Balázs Béla misztériumjátékára komponált operája, A kékszakállú herceg vára.
1940-ben a háború borzalmai elől hosszabb időre az Egyesült Államokba utazott és a Harvard Egyetemen tartott előadásokat a magyar zene kérdéseiről. Szándéka ellenére már nem térhetett haza, 1945. szeptember 26-án halt meg leukémia következtében New Yorkban.
Posztumusz az 1948. március 14-én első ízben kiosztott Kossuth-díjjal jutalmazták. 1955-ben posztumusz megkapta a Nemzetközi Békedíjat. Életrajzát fia, ifj. Bartók Béla mérnök, geodéta és unitárius egyházi főgondnok írta meg.
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............