Média és demokrácia [antikvár]

Nagy megtiszteltetés számomra, hogy a közelmúltban magyar nyelvre lefordított Hatalom felelősség nélkül {Power Without Responsibility, társszerző: Jean Seaton) című kötet után nem sokkal ez a könyv is megjelenik magyarul. Míg az előbbi a szűkebb értelemben vett brit médiatörténelemmel foglalkozott, e munka inkább összehasonlító szempontból vizsgálja a kortárs médiával kapcsolatos kérdéseket. A könyv kiindulópontja, hogy szoros kapcsolat áll fenn a média szabadsága és a demokratikus nyilvánosság, valamint a demokratikus eljárások között. Ez a tértől és időtől függetlenül érvényes meglátás éppúgy érvényes a Magyarországhoz hasonlóan mintegy 26 évnyi tapasztalattal rendelkező fiatal demokráciákban, mint a Nagy-Britanniához hasonló évszázados demokráciák esetében (jóllehet az utóbbi sem rendelkezik olyan tiszteletre méltóan hosszú múlttal, mint néhányan gondolni szeretnék, hiszen pl. a brit lakosság többsége 1918-ig nem rendelkezett szavazójoggal). Ez a könyv kísérletet tesz arra, hogy túllépjen a hagyományos alkotmányközpontú megközelítésen, amely szerint a demokratikus szabadságjogok (szavazójog, gyülekezési szabadság, törvény előtti egyenlőség, szólásszabadság) számára alkotmányos védelmet kell biztosítani - ez valóban rendkívül fontos, azonban egyáltalán nem elégséges. Számos önkényuralmi rendszer rendelkezik kiváló alkotmánnyal. Szükség van például a választási verseny tisztaságát biztosító szabályokra. Ez mindenekelőtt azt jelenti, hogy hatékony korlátok közé kell szorítani a kampánykiadásokat és a televíziós politikai reklámtevékenységet. Az Egyesült Államok - számos más országgal szemben - nem rendelkezik ilyen szabályokkal, ami megmagyarázza, hogy az ország erős demokratikus rendszere hogyan silányulhatott plutokráciává. Az olcsón elérhető internet sem szolgált eddig olyan műszaki megoldással, amely a választási versenyre vonatkozó méltányos szabályok helyébe léphetne. A demokráciának emellett kiterjedt nyilvánosságra is szüksége van. Szükség van olyan helyekre, ahol az eltérő érdekeket és értékeket képviselő csoportok hatékonyan szerveződhetnek, és erőteljesen kifejezhetik álláspontjukat és javasolt megoldásaikat. Szükség van ugyanakkor olyan közös helyekre is, ahol a társadalom tagjai összegyűlhetnek és diszkurzív keretek között megvitathatják az alternatívákat.