Mérlegképes könyvelők továbbképzése 2006. [antikvár]

Részlet: 1. Aktuális számviteli kérdések 1.1. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 2006. január l-jétől érvényes változásai A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) módosítására 2005 folyamán két alkalommal Is sor került. Elsőként a 2005. tavaszán elfogadott „akadálymentesítési" törvénycsomag részeként, majd 2005. októberében önálló törvénymódosítás keretében. Az alábbiakban a két módosításnak a számviteli törvényt (illetve a kormányrendeletet) érintő előírásait mutatjuk be, valamint az egyszerűsített éves beszámolót készítő vállalkozók munkáját segítő táblázatot adunk közre. Ezen túlmenően röviden ismertetjük a magyar nemzeti számviteli standard-alkotás jogi hátterét, folyamatát, Illetve a munkálatok aktuális állását. a) A számviteli törvénynek a 2005. évi XXVI. törvénnyel történt módosítása Az adókról, járulékokról szóló törvények módosításáról szóló 2005. évi XXVI. törvény (ismertebb nevén: akadálymentesítési törvénycsomag) 2005. május 10-i hatályba lépésével a számviteli törvény hatálya alá tartozó vállalkozók egy újabb csoportjának beszámolási kötelezettsége lényegesen egyszerűbb formában, egyszerűsített éves beszámoló összeállításával is teljesíthető. A számviteli törvény rendelkezései a mérlegfőösszeg, az éves nettó árbevétel és a foglalkoztatottak létszámának bizonyos értékhatára alatt lehetővé teszik, hogy a vállalkozások éves beszámoló helyett egyszerűsített éves beszámolót készítsenek. A számviteli törvény 9. §-ának (2) bekezdése korábbi rendelkezése szerint: „Egyszerűsített éves beszámolót készíthet a kettős könyvvitelt vezető vállalkozó, ha két egymást követő évben a mérleg fordulónapján a következő, a nagyságot jelző három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket: a) a mérlegfőösszeg a 150 millió forintot, b) az éves nettó árbevétel a 300 millió forintot, c) a tárgyévben átlagosan foglalkoztatottak száma az 50 főt." Az elfogadott törvényjavaslat a fenti első két értékhatárt jelentősen megemelte: a mérlegfőösszeg 500 millió forintra, az éves nettó árbevétel 1000 millió forintra változott. A megemelt értékek még mindig nem érik el az elméletileg lehetséges európai uniós felső határt (mérlegfőösszegnél 3.650.000 euró, árbevételnél 7.300.000 euró), ugyanakkor tükrözik a hazai vállalkozási struktúra sajátosságait, a vállalkozások átlagos méretét. A tárgyévben átlagosan foglalkoztatottak létszámára vonatkozó 50 fős határérték az uniós előírások szerint nem emelhető tovább, ezért az Magyarországon is változatlan maradt. A módosított rendelkezést a 2005. évben induló üzleti évről készített beszámolóra - a számviteli törvény 97. §-ának (2) bekezdésében foglalt előírástól eltérően - közvetlenül is lehet alkalmazni. Minden szabályváltozáskor vizsgálni kell azt is, hogy az új szabály alkalmazására történő átmenet hogyan hajtható végre zökkenőmentesen. Az egyszerűbb beszámolási formára való áttérés biztosítása érdekében az anyagban később tárgyalandó 2005. évi CXII. törvény átmeneti rendelkezésként rögzíti, hogy a számviteli törvény 97. §-ának (2) bekezdése szerinti két, beszámolóval lezárt üzleti évet követő áttérés helyett a vállalkozó közvetlenül, visszamenőleges minősítéssel is áttérhet. A törvénymódosítás egyszerűsítési céljával az áll összhangban, ha a feltételek megléte esetén minden vállalkozó számára biztosítjuk az egyszerűbb beszámolási lehetőséget, ezért a megemelt értékhatárokat „visszamenőlegesen" kell értelmezni (a beszámolókészítési kötelezettséget azok függvényében újra minősíteni). A 2005. üzleti évről készített beszámoló esetében tehát a 2003-as és a 2004-es éveket kell a törvénymódosítás keretében megemelt értékhatárokkal újra elbírálni. Ebből az következik, hogy a 2005-ös üzleti évről minden olyan vállalkozó készíthet egyszerűsített éves beszámolót, aki (amely) az előző (a figyelembe veendő) években - a három mutatószám közül legalább kettő - a megemelt értékhatárt nem haladta meg. Ez az áttérési szabály az átmeneti rendelkezések között szerepel, ezért csak a 2005. üzleti évről készítendő beszámolónál alkalmazható. A 2006. üzleti évben már az általános előírások szerint kell eljárni. Szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy az új határértékeket el nem érő vállalkozó (azonosan a korábbi szabályozással) is készíthet éves beszámolót, hiszen az egyszerűsített éves beszámoló készítése csak lehetőség, és nem kötelezettség. Azon vállalkozóknál nem is célszerű az egyszerűsített éves beszámolóra történő ideiglenes áttérés (visszatérés), amelyek pillanatnyilag a megemelt értékhatárok alá kerültek, viszont gazdasági teljesítményük növekedése miatt várhatóan egy-két üzleti év után visszakerülnek az éves beszámoló-készítési kötelezettség alá.