Módszertani segédlet - A vállalkozási nyereségadó ellenőrzéséhez a költségvetési szerveknél [antikvár]

ELŐSZÓ A költségvetési intézményeknek az 1988. január 1-jével bevezetett általános forgalmi adó és - mint munkáltatói és kifizetői „minőségükben" érintettek, - a személyi jövedelemadó jelentős új adózási ismeretek elsajátítását és az előírt feladatok elvégzését jelentette. Az elmúlt három év azt igazolta, hogy ezen feladatokkal nagyrészt sikerült a szervezeteknek megbirkózniuk, és az ezzel összefüggő ismeretanyagot elsajátítaniuk. Újabb kihívást jelentett azonban az 1990. január 1-jétől a költségvetési intézményekre is kiterjesztett vállalkozási nyereségadó törvény. A vállalkozási nyereségadó a költségvetési intézmények vállalkozási tevékenységére vonatkozik és a mindenkori, gazdálkodásra vonatkozó szabályok szerint kell az adóalapot kiszámítani és az adót megfizetni. A vállalkozási nyereségadó törvény rendelkezéseinek alkalmazása során igen nagy a bizonytalanság az intézményeknél több tekintetben is. Egyrészt, nem minden esetben tudják minősíteni adott bevételnél, hogy az vállalkozási, vagy alaptevékenységi bevételnek számít-e, másrészt az adóalap kiszámításánál meghatározó változást hozott a gazdálkodásra vonatkozó új PM rendelet 1991. január 1-jétől. A szerzők jelen kiadványban arra vállalkoztak, hogy a különböző jogszabályi előírásokat értelmezzék az intézmények számára, azaz eligazítást adjanak a vállalkozási nyereségadóval összefüggésben a bevételek elhatárolásáról, az elszámolható költségekről, kiadásokról, - az adóalap meghatározásáról, adóalap csökkentő kedvezményekről és az adót csökkentő - adóvisszatérítés formájában igénybe vehető - kedvezményekről. A szerzők részletesen ismertetik a vállalkozási nyereségadóval összefüggésben a költségvetési intézmények számára kötelezően előírt költségvetési beszámolók kitöltésére vonatkozó tudnivalókat is. A módszertani kiadvány az adóellenőrzések lefolytatásához ad lényeges útmutatást a revizoroknak, ugyanakkor hasznosan forgathatják a kiadványt az alkalmazók; az intézményi gazdasági vezetők és a gyakorlati munkát végző ügyintézők is. a Szerzők