Módszertani segédlet az egyházak adózásával összefüggő feladatok ellátáshoz [antikvár]

|. AZ ADÓRENDSZER ÉS AZ EGYHÁZI SZERVEZETEK KAPCSOLATÁNAK JELLEMZŐI Az adórendszer a társadalmi-gazdasági viszonyokkal összhangban folyamatosan változik. A magyar adórendszerben radikál is fordulat 1988. évtől kezdődött. E fordulattal lényegében a termelési típusú adórendszert egy fogyasztási típusú adórendszer váltotta fel. Ez utóbbi fő jellemzője, hogy verseny-és szektorsemleges. r A monetáris elvi alapokon nyugvó, fokozatosan korszerűsödő adózási rendszernek a szerepe növekszik a „gazdálkodók" és az állam kapcsolatában, így az egyházi szervezetek vonatkozásában is. Az adórendszer és az egyházi szervezetek közötti kapcsolat mindenekelőtt jogi, adójogi kapcsolat, amely abból ered, hogy az egyházi szervezetek, mint gazdálkodók, az adójogi jogviszony alanyaivá válnak, miután rájuk az állam szervei által alkotott anyagi és eljárási adóügyi szabályok hatálya kiterjed. 7. Az adóügyi jogviszony sajátosságai — Az adóügyi jogviszony alapvető jellemzője a hatalmi jelleg. Ennek értelmében az állam, mint hatalmi szervezet egyoldalúan határozza meg a feladatai ellátásához szükséges anyagi eszközök forrását, helyzeténél fogva — a rendelkezésre álló eszközökkel — biztosítja az adók beszedését, behajtását. — Az adóügyi jogviszonyt az állam egyoldalúan, normatív aktussal — magas-szintű'jogszabállyal — létesíti. — Az állam az egyoldalúan létesített jogviszony céljának elérését kényszer / alkalmazásával is biztosíthatja. — Az adóügyi jogviszony tartalma, az adófizetés módja és mértéke magasszintű jogszabályban meghatározott. Az adóügyi jogviszony tartalmának meghatározottságából következik az adóalanyok körének „kijelölt-sége" is. 2. Az egyházi szervezetek jogi személyiségének jelentősége az adóügyi jogviszonyban <- Az egyházi szervezetek tekintetében az adózási rendszerben jelentős változások következtek be az 1990. évtől. Igy például az 1990. évi IV. törvény meg-