Munkajog I-II. 1995-1998 [antikvár]

Részlet: ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 7 L FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A) A törvény hatálya 1. A Magyar Köztársaság területén magyar munkavállaló által végzett munka alapján keletkezett jogvitában a törvény szerint a magyar jogot kell alkalmazni. Ha a külföldi diplomáciai képviselet nem mondott le a mentességi jogáról, Magyarországon nem perelhető [Mt. 1. § (1) és (3) bek., 1979. évi 13. tvr. 56-57. §]. A felperes keresetlevelét, amelyben elmaradt munkabér és szabadságmegváltás címén 142 500 forint megfizetésére kérte kötelezni a volt munkáltatóját, a munkaügyi bíróság a végzésével idézés kibocsátása nélkül elutasította. Álláspontja szerint a nagykövetség mint idegen állam magyarországi diplomáciai képviselete mentes a magyar joghatóság alól [1979. évi 13. tvr. 56-57. §]. A felperes fellebbezése alapján eljárt másodfokú bíróság a végzésével helybenhagyta a munkaügyi bíróság végzését, mert a nagykövetség nem mondott le a mentességi jogáról. A jogerős végzés ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. Arra hivatkozott, hogy a munkaszerződése szerint a munkaviszonyára a magyar jogot kell alkalmazni, ezért nem lehet a jogainak magyarországi érvényesítésétől elzárni. A felülvizsgálati kérelem alaptalan. Azt a kérdést, hogy a felek jogviszonyára a hazai jogot kell-e alkalmazni, a Munka Törvénykönyve hatályáról rendelkező 1. §-a szerint kell eldönteni. Az 1. § (3) bekezdése szerint a munkaviszonyra akkor nem kell a magyar jogot alkalmazni, ha a munkáltató külföldi állam, államhatalmi vagy közigazgatási szerv, továbbá Magyarországon diplomáciai képviseletként működő vagy egyébként a magyar joghatóság alól mentes más szerv vagy személy olyan féllel szerződik, amellyel vagy akivel a személyes joga azonos. Ebből következően a felperes munkaviszonyára - mivel a munkát a Magyar Köztársaság területén végezte [Mt. 1. § (1) bek.] a magyar jogot kell alkalmazni. Ettől függetlenül kellett azt a kérdést vizsgálni, hogy a felperes a jogviszonyából eredően magyarországi bíróság előtt érvényesítheti-e az igényét, mert ez a bíróság joghatóságától függ. A felperes keresetlevelét jogszabálysértés nélkül utasította el idézés kibocsátása nélkül a munkaügyi bíróság és hagyta helyben ezt a határozatot a másodfokú bíróság, mert a mentességi jogról való lemondás hiányában külföldi állam Magyarországon nem perelhető. Az előbbiekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős végzést a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Mjv. II. 10 319/1997. st, BH 1998/5/248.) 2. A jogviszony jellegét nem az adott munkakör és a feladatok, hanem a munkáltató jellege határozza meg. Az önkormányzat - bár a működését és feladatainak ellátását költségvetésből biztosítja - nem költségvetési szerv. Az alkalmazásában állók nem közalkalmazottak vagy köztisztviselők, a jogviszonyuk a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó munkaviszony [1992. évi XXIII. tv. 1. §, 1992. évi XXXIII. tv. 1. §, 1992. évi XXII. tv. 1. §, 87. §, 109. §, 156/1995. (XII. 26.) Korm. rj. Az 1990. január 15-től háziorvos munkakörben alkalmazott felperes az önkormányzat által üzemeltetett rendelő vezetője volt. Ellene a polgármesteri hivatal 1993. május 13-án fegyelmi eljárást indított, és a fegyelmi tanács az 1993. május 28-án hozott határozatával elbocsátás fegyelmi büntetéssel sújtotta.