Munkajogi kézikönyv [antikvár]

1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.1 A munkaviszony mibenléte és az Mt. hatálya 1.1.1 A más részére történő munkavégzés sokféle jogviszonyban történhet. Az ilyen munkavégzések alapvetően két nagy csoportba oszthatók annak alapján, hogy a munkavégzés a munkavégző önállóságának fenntartásával, vagy pedig a munkáltatónak való alárendeléssel, a munkát végző önállótlansága mellett történik. A Munka Törvénykönyve által szabályozott munkaviszonynak és az azzal egy tekintet alá eső, munkaviszony jellegű munkavégzési jogviszonynak csak az utóbbiak tekinthetők. Ehhez képest munkaviszonynak, illetve munkaviszony jellegű (közszolgálati, közalkalmazotti stb.) jogviszonynak a munkavállaló munkaerejének rendelkezésre bocsátásával történő, általában a munkáltató széles körű utasítási jogkörével járó, önállótlan munkavégzésre irányuló jogviszony minősül. A munkajog tehát mindenekelőtt a munkaviszonyok jogát tartalmazza. Ezen kívül hatálya kiteljed a munkavállalói és a munkáltatói szervezeteknek kölcsönös jogviszonyára, az üzemi tanácsokra, és a foglalkoztatás egyéb szabályaira is. 1.1.2 Az 1.1.1 pontban megjelölt munkaviszonynak a polgári jogi jogviszonyoktól, különösen a vállalkozási jogviszonytól, a megbízástól, illetve a gazdasági társaság tagjának a társaság tevékenységében való közreműködésétől történő elhatárolása esetenként nehézségbe ütközhet. Vitás esetekben elsősorban a munkavállaló lekötöttségét, a munkavégzés körének, helyének és idejének a szerződésben, illetve annak alapján a munkáltató által történt, illetve történhető meghatározottságát, a munkaszervezetbe beiktatást és attól való függőséget, a személyes munkavégzési kötelezettséget, a munkáltató széles körű utasítási jogkörének, az úgynevezett kiegészítő ismérveknek meglétét és a felek akaratát kell figye-