Munkajogi kézikönyv [antikvár]

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 7 1.1 A munkaviszony mibenléte és az Mt. hatálya 1.1.1 A más részére történő munkavégzés sokféle jogviszonyban történhet. Az ilyen munkavégzésre sor kerülhet a munkavégző önállóságának fenntartásával, vagy pedig a munkáltatónak való alárendeléssel, a munkát végző önállóságának feladásával. A Munka Törvénykönyve által szabályozott munkaviszonynak csak az utóbbi tekinthető. Az ilyen önállótlan, a munkavégzés tekintetében általában széles körű utasítási joggal rendelkező munkáltatóval való jogviszonyban, annak részére történő munkavégzés minősül munkaviszonyban, illetve külön törvényben szabályozott, munkaviszony jellegű (közszolgálati, közalkalmazotti stb.) jogviszonyban végzettnek. A munkajog tehát mindenekelőtt a munkaviszonyok jogát tartalmazza. Ezenkívül kiterjed a munkavállalói és a munkáltatói szervezeteknek kölcsönösjogviszonyára, az üzemi tanácsokra, és a foglalkoztatás egyéb szabályaira is. 1.1.2 Munkaviszonynak általában a munkáltató széles körű utasítási jogkörével járó, a munkavállaló munkaerejének a munkáltató rendelkezésére bocsátásával történő önállótlan munkavégzésre irányuló jogviszony minősül. A munkaviszonynak a polgári jogi jogviszonyoktól, különösen a vállalkozásijogviszonytól, a megbízástól, illetve a gazdasági társaság tagjának a társaság tevékenységében való közreműködésétől történő elhatárolása nehézségbe ütközhet. Vitás esetekben elsősorban a munkavállaló lekötöttségét, a munkavégzés körének, helyének és idejének a szerződésben, illetve más által történt meghatározottságát, a munkaszervezeti függőséget, a személyes munkavégzési kötelezettséget, a munkáltató széles körű utasítási jogkörének, az