Bővebb ismertető
Részlet a könyvből:
A vállalkozások alapítását és működését szabályozó jogforrásaink a Polgári Törvénykönyv és a gazdasági társaságokról szóló módosított 1988. évi VI. törvény (a továbbiakban: Ptk., illetve Gtv.) a közkereseti társaságot és a betéti társaságot jogi személyiség nélküli társaságok gyűjtőnév alatt nevezik meg.
A jogi személyiségként elismert gazdálkodó szervezetekétől (ezek: egyesülés, közös vállalat, korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság) eltérő sajátos szabályozást, - e két társasági forma esetében - a következő lényegi szempontok indokolták.
A közkereseti társaság és a betéti társaság (továbbiakban: kkt. és bt.) a tagjaik akaratából nyereség szerzésére létrehozott olyan szervezeti formák, melyek esetében a cél eléréséhez szükséges vagyont a tagok a társaság rendelkezésére (tulajdonába, vagy használatába adják) bocsátják.
Ezen alapítói vagyontömeg (pénz, illetve apport) összegszerűségét, a szolgáltatás módját meghatározó konkrét rendelkezést a Gtv. nem írt elő. E diszpozitív - az alapítók hatáskörébe utalt - szabályozási elvvel ellentétben a tagoknak a társaság működése során harmadik személyekkel szembeni felelőssége szigorúan, törvényileg behatárolt.
A Gtv. általános szabályozási elve szerint a társaságok (így a kkt. és a bt. is) a gazdasági környezet aktív résztvevőiként saját cégnevük alatt jogalanyként jogokat szerezhetnek, kötelezettségeket vállalhatnak, pert indíthatnak és perelhetők.
A jogi személyiségű gazdasági társaságok a gazdasági szférában való részvételük során esetlegesen keletkező tartozásokért jelentős vagyonukkal kötelesek helytállni. A kkt. és bt. tekintetében a helytállás kötelezettsége (mögöttes felelősséggel) a tagok saját vagyonát is érintheti, amennyiben a társaság vagyona arra nem elegendő.
A közkereseti társaság és a betéti társaság jellemző ismérveit - a Gtv. általános szabályozási rendjét követve - először a kkt-ra, majd a bt-re irányadó előírások sorrendjében ismertetjük.