Nemzeti Környezetvédelmi Program 1997-2002 [antikvár]

BEVEZETŐ A környezet védelme, a természeti értékek megőrzése napjainkra a társadalmi-gazdasági élet meghatározó részévé vált. Ennek alapvető oka egyrészt a hosszú távon nem feimtartható gazdálkodás következtében a természeti erőforrások egyre gyorsabb ütemű felhasználása, másrészt a gazdasági tevékenységek hatásaként a környezetbe kibocsátott szennyező anyagok növekvő mennyisége. Mindezek eredményeképpen - a gazdasági változások kétségtelen előnyös vonatkozásaival párhuzamosan - szinte minden környezeti elem állapota romlott, és ez már a használatok egyértelmű korlátozásával is együtt jár. Ugyanakkor a megfelelő környezeti feltételek nélkülözhetetlenek a jelen és a jövő nemzedékek jólétének, egészséges életének biztosításához. A társadalmi-gazdasági feladatok végrehajtásával párhuzamosan, azokkal együtt kell a környezetvédelem problémáit megoldani. Mindezeket felismerve határozott úgy az Országgyűlés, hogy az átfogó (folyamatos és társadalmilag ellenőrzött) környezeti tervezés megvalósítása érdekében törvényben szabályozott módon Nemzeti Kömyezetvédelmi Programot kell készítem. A Nemzeti Kömyezetvédelmi Program (a továbbiakban: Program) elkészítését és végrehajtását a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 40. §-a írja elő. A Program részeként Nemzeti Természetvédelmi Alaptervet kell készíteni, amelyet a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 53. §-a ír elő. A Nemzeti Kömyezetvédelmi Program egy olyan hat évre vonaticozó beavatkozási tervrendszert jelent, amely a jelen környezeti problémáinak megoldását, illetve a megoldás megkezdését és a jövő problémáinak megelőzését kell hogy eredményezze. A Program a következő alapvető fontosságú tartópilléreken nyugszik: (a) A Kormány Modernizációs Programja, amelynek alapján a Program egyik fő feladata a gazdasági fejlődés és a kömyezetvédelmi érdekek összehangolása. Alapvető feltétel, hogy a további társadalmi-gazdasági fejlődés ne járjon a környezet állapotának romlásával, és a kömyezeti feltételek változása ne legyen a további fejlődés áthághatatlan akadálya. Ennek érdekében a kömyezeti szempontokat integrálni kell a gazdaságpolitikába és a különböző ágazati politikákba. (b)A Programot megalapozó környezetpolitikai dokumentumok közül kiemelendő az 1991-ben a Kormány határozatával elfogadott Rövid- és Középtávú Kömyezetvédelmi Intézkedési Terv, amely jelenleg is érvényben van. Az Intézkedési Terv céljai között nem egy olyan kérdés szerepel, amely e Programnak is szerves része. A másik meghatározó jelentőségű kormányzati dokumentumnak a Nemzeti Kömyezet- és Természetpolitikai Koncepció tekinthető, melyet a Kormány 1994-ben fogadott el. A fentiek mellett a kömyezetvédelem egyes sajátos feladataira, illetve más ágazatok környezetvédelmet is érintő területeire számos szakterületi program készült az elmúlt időszakban, illetve készül jelenleg. (c) A nemzetközi környezetpolitikai tervek és programok közül a legfontosabbak az 1993-ban, Luzemben elfogadott Közép- és Kelet-Európai Kömyezeti Intézkedési Terv, az Európai Unió Ötödik Kömyezetvédelmi Akcióprogramja és az Egyesüh Nemzetek Szervezetének keretében elfogadott „Feladatok a XXI. századra" című dokumentum. A fenti dokumentumok döntő mértékben meghatározzák a fejlett országok integrációs szervezeteihez történő csatlakozásból - az OECD tagságból, illetve az Európai Unióval való harmonizációból -származó kömyezetvédelmi kötelezettségeket. Az Európai Unióval kapcsolatos integrációs folyamat kömyezetvédelmi feladatainíik megoldása időben döntően egybeesik e Program időtartamával.