Nemzetközi jog III. [antikvár]

A nemzetközi jog a XX. század végén többé már nem a külpolitika, illetve a külkapcsolatok irányítóinak, az állam vezetőinek, a diplomatáknak és jogi tanácsadóiknak kizárólagos ügye. Ellenkezőleg: a jog valamennyi „működtetője", jelesül a bíróságok, a közigazgatás, az ügyvédség számára a nemzetközi jog ismeretének jelentősége egyre nagyobb. A nemzetközi jogi normák, különösen a nemzetközi szerződések száma exponenciálisan növekszik. A szerződések száma jóval meghaladja az ötvenezret. Ezen kívül egyre több nemzetközi intézmény, nemzetközi szervezet jön létre, melyek döntései, ajánlásai és határozatai a nemzetközi együttműködés fontos tényezői. Újabb és újabb területek kerülnek a nemzetközi jog szabályozási körébe: az elmúlt fél évszázadban kiépült az emberi jogok nemzetközi rendszere, a makrogazdasági viszonyok feltételeit szabályozó nemzetközi gazdasági jog, a nemzetközi környezeti jog stb. Ezen kívül meg kell említeni az Európai Közösségek/ Európai Unió keretében kifejlődött széleskörű jogi rendezés létrejöttét is, melyet Európajognak szokás nevezni. A nemzetközi jog jelenlegi gazdagsága részben annak is köszönhető, hogy a jogilag megoldandó problémák internacionalizálódtak, megoldásukhoz az államok közötti nemzetközi együttműködés egyre nélkülözhetetlenebbé válik. E folyamatot erősíti az, hogy vannak a nemzetközi közösség egészére kiható, un. globális problémák is, melyek a szolidaritás és az igazságosság értékeit erősítik nemcsak e közösség tagjait alkotó államok, hanem általában az emberek között is. E fejlődés következménye abban összegezhető, hogy a nemzetközi jog ma már nemcsak a par excellence nemzetközi jogviszonyokat, az államok (és más nemzetközi jogalanyok) nemzetközi jogait és kötelezettségeit határozza meg hanem fokozott mértékben behatol az államok belső joghatóságába, a nemzeti közösségek belső ügyeinek jogi rendezésébe. A nemzetközi jog hagyományos, un. politikai-diplomáciai területei (a nemzetközi jogalkotás módjai, a nemzetközi szervezetek joga, a nemzetközi konfliktusok rendezésének eszközei, az erőszak tilalma, az elismerés, a nemzetközi jogsértés jogi következményeinek meghatározása stb.) létezésének érintése nélkül a nemzetközi jog - az egyes államok jogrendszere, az ún. belső jog közvetítésével - olyan életviszonyokat is szabályoz, mint az emberi jogok, a külföldiek jogállása (pl. beruházások), a nemzetközi kereskedelem, a menekültügy és általában minden olyan életviszony, ahol nem kizárólag államközi ügyekről van szó.