Nemzetközi kereskedelmi jogi ismeretek I-II. [antikvár]

A külkereskedelmi miniszter I8/1962. /Kk.É.24./ KkM. számú utasitása meghatározott munkakörök betöltését - közgazdásági jellegű egyetemi vagy főiskolai végzettság hiányában - külkereskedelmi szakvizsga letételéhez kötötte. Az utasitás a felsőfokú külkereskedelmi szakvizsga egyik tárgyaként a NEMZETKÖZI JOGI ISMERETEK-et jelöli meg. Ilyen tantárgy /illetve az a joganyag, amelyre ez az elnevezés utalni kiván ^ /sem az egyetemek, sem más szakiskolák tanulmányi rendjében nem szerepel, ezért mindenekelőtt meg kell határoznunk tanulmányaink tárgyát és - ezzel összefüggésben -- a szükséges jogi ismeretek el-sajátitásának sajátos, a gyakorlati munka által -támasztott követelményekhez igazodó, sajátos módszerét. Mindenekelőtt azt kell leszögeznünk, hogy a tanulmányaink tárgya rendkivül összetett,, nem sorolható egyetlen, a jogtudományban kialakult és elfogadott jogi .ágazathoz, hanem magában foglalja a gyakorlati külkereskedelmi munka során felmerülő, a jog különböző ágazataihoz tartozó, jogi vonatkozású kérdések széles körét. A tantárgy elmében szereplő "nemzetközi" jelző is arra kiván utalni, hogy bár a tananyagban igen sokféle /polgári jogi, eljárás jogi, államigazgatási jogi, stb./ kérdés szerepel, ezek gyakorlatilag mégis közös nevezőre hozhatók azáltal, hogy a gazdasági élet nemzetközi vonatkozásaival, közelebbről: a külkereskedelmi tevékenységgel kapcsolatosak. A "nemzetközi jog" elnevezés egyébként félreértésekhez is vezethet, ezért feltétlenül helyesebbnek látszott, már a jegyzet cimében is, "nemzetközi kereskedelmi jogi ismeretek"-re utalni.