Nemzetközi kereskedelmi jogi ismeretek I-II/1-2. [antikvár]

Részlet:- 1 -A külkereskedelmi miniszter 18/1962. /KkÉ 24./ KkM számú utasitása meghatározott munkakörök betöltését - közgazdasági jellegű egyetemi, vagy főiskolai végzettség hiányában - külkereskedelmi szakvizsga letételéhez kötötte. Az utasitás a felsőfokú külkereskedelmi szakvizsga egyik tárgyaként a NEMZETKÖZI JOGI ISMERETEK-et Jelöli meg.Ilyen tantárgy /illetve az a joganyag, amelyre ez az elnevezés utalni kivánx^/ sem az egyetemek, sem más szakiskolák tanulmányi rendjében nem szerepel, ezért mindenekelőtt meg kell határoznunk tanulmányunk: tárgyát és - ezzel összefüggésben - a szükséges jogi ismeretek elsajátításának,a gyakorlati munka által támasztott követelményekhez igazodó, sajátos módszerét.Mindenekelőtt azt kell leszögeznünk, hogy a tanulmányaink tárgya rendkivül összetett, nem sorolható egyetlen, a jogtudományban kialakult és elfogadott jogi ágazathoz, hanem magában foglalja a gyakorlati külkereskedelmi munka során felmerülő, a jog különböző ágazataihoz tartozó, jogi vonatkozású kérdések széles körét. A tantárgy cimében szereplő "nemzetközi" jelző is arra kiván utalni, hogy bár a tananyagban igen sokféle /polgári jogi, eljárás jogi, államigazgatási jogi, stb./ kérdés szerepel, ezek gyakorlatilag mégis közös nevezőre hozhatók azáltal, hogy a gazdasági élet nemzetközi vonatkozásaival, közelebbről: a külkereskedelmi tevékenységgel kapcsolatosak.x/ A "nemzetközi jog" elnevezés egyébként félreértésekhez is vezethet, ezért feltétlenül helyesebbnek látszott, már a jegyzet cimében is, "nemzetközi kereskedelmi jogi ismeretek"-re utalni.