Nemzetközi Szervezetek [antikvár]

A nemzetközi szervezetek létrehozása lényegében XX. századi jelenség. A ma létező nemzetközi szervezetek töredékét alakították 1850 előtt, 90 százalékukat viszont 1900 és 1956 között hozták létre. Az 1980-as évek közepén több, mint 2500 nemzetközi szervezet volt, közülük 750-et a II. világháború után alapítottak, míg napjainkban a XXI. század első évtizedében ez a szám meghaladja a tíz ezret. Ebben a számban benne van több, mint 130 kormányközi szerv. A legnevezetesebbek az Egyesült Nemzetek Szervezete és intézményei, továbbá olyan regionális szervezetek, mint az Európai Unió, az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO), az Amerikai Államok Szervezete, vagy a közelmúltban megszűnt Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa (KGST) és a Varsói szerződés. A nemzetközi szervezetek tömeges létrehozásának XX. századi tendenciája lényegében a távközlés, a közlekedésés a hadviselés műszaki haladásából, valamint az iparosodás elterjedéséből nőtt ki. E fejlemények hatására kezdett kialakulni a világ népeinek a "kölcsönös függés" tudata. Ez viszont annak fölismerésére késztetett, hogy szükség van a rendszeres nemzetközi együttműködésre, ha el akarjuk kerülni a nemzetek családját fenyegető veszélyeket, meg akarjuk oldani problémáit és ki akarjuk használni a kínálkozó lehetőségeket. Ugyanezek a fejlemények alkalmas légkört teremtettek a világszervezetek létrehozásához és működtetéséhez. Az ilyen intézményeknek erősen változó a földrajzi hatóköre. Vannak regionális szervezetek, de vannak egyetemes testületek is, amelyek gyakorlatilag átfogják az egész világot. Némelyek csak egyetlen szűk problémakörrel foglalkoznak, mások viszont (pl. az ENSZ) lényeges kérdések széles skáláján tevékenykednek. Emellett a nemzetközi szervezetek lehetnek kormányköziek és lehetnek társadalmiak (nem kormányzatiak).