Népegészségügy 1981. október [antikvár]

NÉPEGÉSZSÉGÜGY i!Z EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM E G É S Z S É G PQ LITI KII I. E G É S Z S É G Íl G V I SZERVEZÉSI FOirÓIRDTII 62. ÉVFOLYAM 4-5. SZÁM 1981. OKTÓBER STATISZTIKAI ADATOK MAGYABORSZlGi 1981. ÉVI EGÉSZSÉGÜGYI HELTZETÉRŐL 1980-ban zárult le a népgazdaság — benne az egészségügy — V. ötéves tervidőszaka. Az V. ötéves terv egészségpolitikai céljait az Egészségügyi Törvény fogalmazta meg. Ebből következően alaiDvető feladat a néiDesség egészségének megóvása, a megbetegedések megelőzése, az egészséges életmódra nevelés, a korszerű, az egész lakosságra kiterjedő ingyenes egészségügyi ellátás megvalósítása. Fokozatosan teremtődnek meg a magas szintű egészségügyi ellátás feltételei. Az ellátottság indokolatlan területi aránytalanságainak felszámolása folytatódott; a hálózatbővítéssel javulnak az intézeti elhelyezés feltételei. Az eredmények elérésében jelentős szerepet játszott az orvostudomány eredményeinek mind szélesebb körű alkalmazása, az orvostechnikai és technológiai eszközök, módszerek fejlődése. A következőkben tájékoztatást adunk — a lakosság egészségi állai:)otáról, — az V. ötéves tervciklusra kitűzött feladatok teljesítéséről, — az egészségügyi és szociális ellátás intézményeinek tevékenységéről, — a költségvetési előirányzatok felhasználásáról. A lakosság egészségi állajwia Hazánk népessége 1981. január 1-én 10 713 ezer fő volt, háromezerrel több, mint egy évvel korábban és 150 ezerrel több, mint 1976. január 1-én. A természetes szaporodás 1976 óta fokozatosan csökken, és 1980-ban az eddigi legalacsonyabb szintet érte el. A fokozatos romlás oka, hogy az élveszületések száma a vártnál nagyobb mértékben csökkent, ugyanakkor a halálozások száma emelkedett. Az ezer lakosra jutó természetes szaporodás 1976-ban 5 ezrelék, 1979-ben 2,2 ezrelék, 1980-ban 0,3 ezrelék volt. A demográfiai előrejelzések arra utalnak, hogy ez a romló tendencia a következő tervidőszakban még tovább folytatódik. A halálozások száma — elsősorban a 30—60 éves férfiak és az idősebb korosztályok halálozási arányszámának romlása miatt — az elmúlt 5 évben emelkedett. 1980-ban 13,0 ezreléket tett ki a halálozás, az 1979. évi 12,8 ezrelékkel szemben. EmeUíedett a halálokok között vezető helyet elfog- laló keringési rendszer betegségei, a daganatos megbetegedések, a balesetek és az öngyilkosság, valamint a légúti- és emésztőszervi megbetegedések miatti halálozás. Tovább csökkent a csecsemőhalandóság. A javulás elsősorban az egy napon belül meghaltak csoportjában következett be. Ezer álveszülöttre jutó egy éven alul meghaltak száma a tervidőszak elején 29,8%(), 1980-ban 23,2%« volt. A születéskor várható átlagos élettartam javuló tendenciája megállt és európai mértékkel mérve kifejezetten kedvezőtlen szinten állapodott meg, és 1980-ban xDedig már csökkenő irányúvá vált. (1980-ban a férfiak születéskor várható átlagos élettartama 60,0 év a nőké 73,2 év), A táppénzesek napi átlagos száma és a táppénzesek aránya, valamint az egy dolgozóra jutó táppénzes napok száma 1979-hez képest emelkedett. A táppénzesek aránya 1979-ben 5,7 százalék, 1980-ban 5,9 százalék volt. A növekvő arányok okai közül nem lehet kizárni a munkaképes korúak növekvő halandóságának szerepét sem. A higiénés körülmények javulásának, a védőoltások köre kitérjadésének, a teljeskörűség közelítésének hatására a fertőző betegségek száma tovább csökkent. A nemi betegségek közül a gonorrhoea előfordulási gyakorisága az ötéves tervidőszak során gyakorlatilag nem változott. Az új szifiliszes megbetegedések száma 1980-ban jelentősebb mértékben csökkent. A bejelentett ételmérgezési esetek száma 1980-ban (549) alacsonyabb volt az előző évinél (637). Több volt viszont a közétkeztetésben előfordult ételmérgezés, ugyanakkor csökkent az ipari eredetű mérgezések száma. Az előző évi 3071 esettel szemben 1980-ban 2703 foglalkozási megbetegedést jelentettek be. A foglalkozási megbetegedések között az 1980. évi csökkenésük ellenére is a foglalkozási bőrmegbetegedés (652 eset) és a foglalkozási eredetű halláskárosodás fordult elő (696 eset) legnagyobb számban. Az alkalmazott új vegyszerek, a mezőgazdaság ke-mizálása, az új technológiák bevezetése stb. következtében új levegő", talaj- és vízszennyező ártalmak jelentkeztek, amelyek ellen a fellépés nem mindig v olt elég liatározott vagy eredményes. I (1 i "i'i^ 193