Nyelvi jogi környezet és nyelvhasználat [antikvár]

Előszó 2004. január 23-24-én Sepsiszentgyörgy volt a színhelye a Nyelvi jogok és nyelvhasználat témájú konferenciának. A konferenciát, amely egyúttal az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségének küldöttgyűlése is volt, a Szabó T. Attila és az AESZ közösen szervezte. Az volt a célunk, hogy jogászok, politikusok és nyelvészek elemzése alapján alkossunk képet arról a folyamatról, amelynek során a kisebbségi nyelvi közösségek jogos igényéből törvények által kodifikált nyelvi jogok lesznek, olyan nyelvi jogok, amelyek aztán a gyakorlatban, a mindennapi életben is alkalmazásra kerülnek. A jogalkotók elismerik a nyelvi jogokat, a jogigénylők pedig élnek a lehetőségekkel. Az is érdekelt bennünket, hogy a tárgyilagos megítélés mennyire van összhangban a politikusok győzelmi jelentéseivel, amelyek néha már azt a látszatot keltik, hogy a román jogi kodifikációban és a jogalkalmazásban teljes értékűvé, hivatalossá vált a magyar nyelv. Noha tagadhatatlanul lényegesen javult a magyar jogi státusa Romániában, ettől az idilli állapottól még távol állunk. Ezekből az elemzésekből állt össze a kötet törzsanyaga (Varga Attila, Veress Emőd, Benő Attila, Péntek János). A kötet olyan írásokkal is kiegészült, amelyek a romániai helyzetet európai nézőpontból teszik teljessé: más kisebbségek nyelvi jogi helyzetének bemutatásával, az integráció várható hatásával, hosszabb távú következményeivel (Szoták Szilvia, M. Bodrogi Enikő, Vízi Balázs, Murvai Olga). Célszerűnek véltük továbbá egy előző évi, szintén a témára vonatkozó összefoglaló tanulmány közzétételét (Péntek János-Benő Attila), bevezetésként pedig egy olyan dolgozatot helyeztünk a kötet elejére, amely a Kárpát-medencei kisebbségi nyelvi környezet és nyelvhasználat helyzetét magyar nyelvstratégiai szempontból elemzi (Péntek János). Szintén a kötet első részébe került Szilágyi N. Sándor átfogó tanulmánya a nyelvvesztést is magukba foglaló asszimilációs folyamatokról. Mivel az elmúlt évek leglátványosabb és legzajosabb, legtöbb ellen-kezést kiváltó küzdelme Erdélyben is a magyar helységnevek elfogadtatásáért, nyilvános használatának elemi jogáért folyt, tanulságosnak és célszerűnek láttuk egy külföldi szerző, Peter Jordán írásának közlését erről a témáról, a helységnévről mint kulturális örökségről. A Magyar Tudományos Akadémia Földrajzinév-bizottságának Állásfoglalását pedig azért tartjuk fontosnak, mert részben