Nyelvi jogok [antikvár]

A modern államnak van nyelvi joga, a modern állam nyelvi jogának azonban nincs kiforrott elmélete - ez a gondolat áll az itt következő tanulmány középpontjában. Ez az a gondolat, amelyet majd különféle összefüggésekben kibont, ez határozza meg tárgyát, ez fejezi ki a benne alkalmazott megközelítés sajátosságát, ez képezi elemzéseinek állandó vonatkoztatási pontját, s ez jelöli ki célját is. Egyetemi jegyzetként a tanulmány célja természetesen az oktatás szolgálata. Mivel azonban a nyelvi jogoknak egyelőre nincs kiforrott elmélete, a jegyzet elkészítése a szokásostól eltérő jellegű és nagyobb tudományos munkát igényel. A szerzőnek tehát szükségképpen meg kell birkóznia egy tudományos feladattal is - melyet persze nem a kényszernek engedve vállal s ez a tudományos feladat vagy cél a nyelvi jogok elméletének kidolgozásához való hozzájárulás. A modern állam nyelvi joga kiterjed, illetve kiterjedhet az állam hivatalos nyelvének vagy hivatalos nyelveinek meghatározására és a vonatkozó részletszabályok megalkotására, az állampolgársággal kapcsolatos nyelvi kérdések szabályozására, bizonyos kisebbségi vagy akár többségi nyelvi jogok elismerésére, az idegen nyelvek tanulásával, tanításával és használatával, valamint az új bevándorlók nyelvi helyzetével összefüggő nyelvi jogok megállapítására. Az államoknak mindezeken túl állást kell foglalniuk egyes nemzetközi fórumok, nemzetközi szervezetek és nemzetközi integrációs szervezetek hivatalos vagy szerződéses nyelvének, nyelveinek és munkanyelvének, munkanyelveinek megválasztásáról vagy megváltoztatásáról, sőt adott esetben bizonyos nyelvi jogok vagy a nyelvek védelmét szolgáló nemzetközi jogi dokumentumok elfogadásáról is.