Önkormányzati integráció és helyi közigazgatás [antikvár]

Bevezetés A területi közigazgatás utóbbi évtizedekben bejárt fejlődési útján olyan fogalmak tettek jelentőségre szert, mint a szubszidiaritás, a decentralizáció, a kooperáció és a partnerség elvei. E könyv az önkormányzati integrációval, azon belül különösképpen a társulás fogalmával foglalkozik, mint a közigazgatás azon szervezeti modelljével, mely szinte valamennyi modern közigazgatás-szervezési alapelvvel szoros összefüggést mutat. A téma feldolgozása egyesíteni törekszik a jogtörténeti és közigazgatás-tudományi megközelítést, megfűszerezve a területi tudományok szintetizáló szemléletmódjával. A könyv módszertanát tekintve egyaránt alkalmazza az elméleti és az empirikus metodikát. A jogtörténeti és aktuális szakirodalom feldolgozásán túl épít eredeti jogi dokumentumok (jogszabályok, társulási megállapodások, európai uniós dokumentumok stb.) elemzésére, kiemelten azok összehasonlító vizsgálatára magyar és nemzetközi viszonylatban egyaránt. Tekintettel arra, hogy az önkormányzati társulások egységes és komplex szemléletű nyilvántartási rendszere a kézirat lezárásáig nem állt fel Magyarországon, a gyakorlati tapasztalatok feldolgozása kutatási eredményekre támaszkodva, továbbá az esettanulmányok műfajával történt meg. Az önkormányzati integráció intézményeinek megjelenése a modem polgári államfejlődés időszakához, a XIX. század első feléhez kapcsolódik, s azóta töretlen fejlődésüknek lehetünk tanúi Európa-szerte. Jelen kötet az intézmény történetét, majd aktuális szabályozását nemzetközi összehasonlításban mutatja be, végső soron a magyar intézményfejlesztés távlatainak felvázolását megcélozva. Az elemzés kulcsproblémáinak az alábbiakat tekintjük: • Az önkormányzatok közötti együttműködést serkentő faktorok között első helyre sorolható a pozitív hagyományok léte, ami a társulások létrejöttének katalizátoraként működik, ha úgy tetszik annak puha tényezője. A kooperációra való képesség és készség a kultúra fogalomkörébe tartozó és hosszú történelmi folyamat során megszülető érték. A magyar önkormányzatok - nem kifejezetten nekik felróható okokból - ennek a tanulási folyamatnak meglehetősen a kezdetén tartanak. Ezért lényeges feltárásra váró kérdés, hogy a rendszerváltás idején, az önkormányzatiság eszméjének visszahonosításakor milyen történelmi-jogi alapokról indultunk el? • Az előbbi téma mélységeinek megítélése során komoly segítséget jelent az a jogtörténeti összehasonlító vizsgálat, mely különösképpen a német jogrendszer vonatkozásában készült el, majd amit a nyugati demokráciák hatályos jogi megoldásainak feldolgozásával megismétlünk.