Összefogtunk [antikvár]

Kedves Honfitársam és európai jogvédő Társaim! A nemzet egy nagy, mindennapos szolidaritás - mondotta valaki, s gondolom magam is, mert napi feladat és lehetőség a szeretet és aggódás által vezérelt magatartás, életgyakorlat mindazért, ami megújulásra, erősítésre, éltetésre érdemes, s ami nemes, amiért küzdeni, szolgálni szükséges és jó. A szolidaritás parazsának ébrentartása és tüzének kellő időben fellobbantása: ez a Civil Összefogás Fórum hivatása, amelyet példásan teljesít nemsokára másfél évtizede. Réges-régen született az a nézet, és él csaknem máig, hogy a nemzeti összefogás megmentheti az országot. Ez a fogalom teljes értelmében nem érvényes, mert az állampolgárok teljes összessége nem mozgósítható semmilyen nemes cél érdekében. Mégis: a nemzetnek az a része, amely a hazáért, a hitért, a családért aggodalmat és szeretetet érez - a patrióta közösség -, képes arra is, hogy megmentse az országot a nehéz helyzetekben. Egy társadalmi közösség szervezése, mozgósítása, megszólítása jelentős részben társadalmi szervezetek feladata is. Kötelmük a népnevelés, a nép kulturális-politikai tájékoztatása és a mozgósítás valamely társadalmi szinten jelentős ügyben (a választás vagy más közügy szolgálata, a hazára veszélyes törekvések ellen való hatékony tiltakozás). Nehezen tudnánk olyan szervezeteket említeni, amelyek egyszerre látják el a tájékoztatás, a népnevelés, a művelődés szolgálatát (pl. Civil Akadémia) egyfelől, és a mozgósítás, emberek tömegeinek cselekvésre indítását (békemenet, mozgósítás nemzeti ünnepre) másfelől. Száz éve még teljesen érvényes volt Szabó Dezső kijelentése: „minden magyar felelős minden magyarért". Ezt a felelősséget manapság azonban már az egész lakosság nem, csak a patrióták képesek érezni, és ennek megfelelően cselekedni. Elni, halni, küzdeni csak hazáért, családért, hitért lehet, csak ezekkel együtt, és ezek után az emberiségért. Az emberek által elérhető, megtapasztalható, átélhető valóság az, ami alkalmas az emberek nagy tömegének mozgósítására. A hazafias tömeg nem elsőrendűen pártkeretekben való ténykedésre vágyik, nemcsak azért mert nincsen erre ereje és ideje, hanem mert másképpen, sommásabban szeretné alakítani a széles értelemben vett nemzetpolitikát, tehát nemcsak a határon túlra szakadt magyarok sorsát érintő, hanem az egész nemzet jelenét és jövőjét meghatározó döntéseket, mint a család védelme, bevándorláspolitika, szociálpolitika, európai külpolitika. A leírtakból következik a válasz a kérdésre: szükség van-e nem pártszerű társadalmi szervezetekre a nemzeti oldalon? Igen, szükség van, mert a patrióta érzelmű - tapasztalataink szerint a lakosság többségét kitevő - csoport a társadalmi szervezetek által szólítható meg. Ez a megszólítás pedig igen nehéz, nagy körül- 11