Bővebb ismertető
Korábbi vizsgálódásaink nyomán látható, hogy az alapvető, modern jogrendszerek a 19. század végéig kifejlődtek, a főbb összetevők jogcsoportrégiókká formálódtak és általánosan megszilárdultak. A németalföldi (holland) polgárság felemelkedését tekintve határkőnek, megközelítően három teljes évszázad bonyolult társadalmi küzdelmei eredményezték tehát a modern jogrendszerek megjelenését. Egyenként a főbb összetevők között - a konkrét történelmi körülmények hatása alatt - számottevő eltérések is kifejlődhettek, az árutermelő gazdaság meghatározó szerepe azonban a jellegbeli azonosságokat tette döntővé. Ez utóbbi tényezők koncentráltan kifejezésre jutottak az alapvető termelési viszonyokban, amit a szabad, korlátozásoktól mentes árutulajdon mindenhatósága tett jellegzetessé. Éppen ezért a magántulajdon szentsége, az árutulajdonosok szabadsága és formális egyenlősége az érintett jogcsoportrégiók mindegyikének alaptételévé vált. Következésképpen a szabad versenyes kapitalizmus igényeit kifejező jogrendszerek keletkeztek és ezeknek a jogrendszereknek a belső fejlődése többnyire még a polgári tárvadalom viszonylag békés korszakában le is zajlott.
A kifejlődés és megszilárdulás korát élő modern államhatalom a maga módján egyfajta tudatos törekvést képviseli még abban az irányban, hogy a polgárság szélesebb rétegeinek a cselekvését igényelje. Kifejezésre jutott ez a testületi állam szervek megteremtésében. a kollegiális döntési rendszerek kiépítésében, a területi, ill. funkcionális elvek következetesebb érvényre juttatásában és az önkormányzatok kifejlesztésében stb. Az állami főhatalom, a törvényhozó és a végrehajtó hatalom gyakorlására, ill. a jogszolgáltatásra rendelt mechanizmusok sokszínű rendszerei fejlődhettek ki ezen a talajon és az adott állami struktúrák a társadalmi haladást is számottevően előmozdíthatták. A szabadversenyes kapitalizmus államhatalma tehát - történelmi szerepének megfelelően - a demokratizmus megszilárdulásának is kedvezett A modern államhatalom kiépült hivatalszervezete ugyanis eleve egy szélesebb osztályérdek (ill. osztályszövetség) talaján alakult ki. A viszonylag békés fejlődés korszaka is bőven példát szolgáltatott azonban arra, hogy ez a bonyolult gépezet önmozgásában is veszélyekkel terhes, de ezek a mozgások még többnyire az adott uralkodó rétegek hatalmi (gazdasági és politikai) törekvéseivel azonosultak.