Párbeszéd és identitás [antikvár]

Párbeszéd és identitás. E két jelenség köré szerveződik a modern, többszintű alkotmányosság minden alkotmányjogi és politikai kérdése. Mi a kapcsolat a globális jogrendben a nemzeti alkotmányok fensőbbsége és a nemzetközi normák, szűkebb környezetünkben az Európai Unió jogának elsőbbsége között? A nemzeti alkotmánybíróságok közötti párbeszédben megfogalmazott - és a politika által a nemzetközi párbeszédben is képviselt - alkotmányos vívmányok (acquis constitutionnel), identitás-tételek jelenthetnek-e alkotmányos fenntartásokat az európai integrációban? Európa kétfrontos vívódásban él önmagával és tagállamaival, amely párbeszédre és identitásra épül. A tagállamok és az Unió is szeretnék meghatározni identitásukat a jelenkor Európájában, és ehhez a párbeszéd számukra ismert leghatékonyabb eszközét igyekeznek megválasztani a jog vagy a politika szintjén. Abban mutatkoznak különbségek pusztán, hogy ez az identitás többségében inkább európai vagy nemzeti vonásokra helyezi a hangsúlyt. Ez a párbeszéd és ez az identitás kettős veszélynek van azonban kitéve, amelyet legjobban a lost in transition - lost in translation dilemmával lehetne szemléltetni.