Parlamenti ösztöndíjasok 2005/2006 [antikvár]

Büszke örömmel üdvözlöm a Tisztelt Olvasót! Ezen érzésemet joggal táplálja az, hogy immár köztudott és elismert hagyománya van annak, hogy minden évben néhány hónapra birtokba veszik az Országgyűlést azok a fiatal, felkészült és egyben tudásukat tovább bővíteni szándékozó egyetemisták, akik a hazai törvényhozás, annak hivatala, a bizottságok és a pártok képviselőcsoportjainak munkájával szeretnének behatóbban megismerkedni. Roppant büszke vagyok rájuk, mert felkészültségük máris alkalmassá teszi őket a törvényalkotói munka mélyebb tanulmányozására, és őszintén remélem, hogy gyarapodó tudásuk meghatározó lesz egykoron nemcsak saját karrierjük, de talán hazánk, nemzetünk sorsának alakításában is. Ha a Tisztelt Olvasó belelapoz e kiadványba, értékes írásokat, gazdag elemzéseket, új kutatási eredményeket ismerhet meg. Látni fogja, hogy a téma alapos ismerőiként mutatkoztak be parlamenti ösztöndíjasaink, akik egyebek mellett arról értekeznek, milyen szerepük van a parlamenti frakcióknak a jogalkotásban; milyen lesz a jövő nemzedékének ombudsmanja; vannak-e alkotmánysértő megoldások a Házszabályban; milyen a parlamenti kommunikáció; meddig terjed a parlamenti fegyelmi jog, és mit tartalmaz a képviselői etikai kódex. Mindenképpen figyelmet érdemel az az írás, amely az firtatja, milyen tapasztalatok vonhatók le a 2006-os választási eljárás jogorvoslati rendszeréről, de egy másik elemzés is, amely a szabad mandátum elvének jelentőségéről és értelmezéséről értekezik. Izgalmas dolgozat vizsgálja ENSZ, a NATO és az Európai Unió szerepét - jelesül a válságkezelés tükrében -, hogy csak néhány példát ragadjak ki a rendkívül színvonalas tanulmányokból. Kijelenthetjük, hogy ezek a fiatalok jó úton járnak, és elméleti alapjaik egyre biztosabbak. Most, hogy ösztöndíjasként a hazai parlamentarizmust választották témául, bízom abban, hogy - az országgyűlési tapasztalataikat kiegészítve - a gyakorlatban is értékelni fogják, hogyan épül fel a demokrácia rendszere; hogyan függnek egymástól és hatnak egymásra a különböző intézmények; hogy mit jelent felelősséget érezni és viselni a nemzetért, hazánk minden egyes lakójáért. Hogy mikor már nem a jövőt, hanem - akár politikusként is - a magyar népet képviselik, vagy dolgozzanak az élet bármely más területén, felelősen tevékenykedjenek mindnyájunkért. Kötelességünk, hogy ebben segítsünk nekik! Nemcsak azért ajánlom a Tisztelt Olvasó figyelmébe e kiadvány tanulmányait, mert általuk teljesebb képet kap a parlamenti ösztöndíjas programról, hanem azért is, mert olyan értékes írásokat tartalmaz, amelyek segítséget nyújthatnak, és kedvet ébreszthetnek a feldolgozott témák további tanulmányozásához. Kellemes és hasznos olvasást kívánok!