Pártok a helyi önkormányzatokban [antikvár]

Közigazgatási munkákban Magyarországon sokáig nem volt szokás pártokat érdemben említeni. Az a hallgatólagos álláspont érvényesült, hogy a pártműködés kívül van az államszervezet és a közjogi normák világán, még ha éppenséggel meghatározó is lehet azok alakításában. A nyolcvanas évek fontos monográfiái (Lőrincz, 1981., Madarász, 1987.) túllépve'ezen, a pártpolitikát a közigazgatás általános funkcionális összefüggésében elemezték. A kritikai szociológiai irodalom ehhez képest az informalitás világában állította fokozottan előtérbe a politikai szervezetek, csoportok tevékenységét. Megmaradt azonban annál a korlátozó álláspontnál, amely az intézményességet a "hivatalos" állami és politikai szervezetek kifejezetten jogban rögzített tevékenységénél határolta le. A modern helyi kormányzatok működési közegéhez hozzátartoznak a lokalitás politikai szerveződései. A tanácsok, önkormányzatok felállása valójában nagyon is számol a fennálló pártstruktúrával. A szervezeti keretek, a működési viszonyok, szabályozásuk jogi és politikai normatív aspektusai kifejezik a rendszerben betöltött szerepüket. A társadalmi élet különböző szervezettípusaiban és normáiban kódolt viszonyokról van szó, amelyekkel összefüggésben lehetséges csak a helyi közigazgatás és annak joga szabályszerű, formális értelmezése. Az intézményesség világa tehát gazdagabb az államszervek hivatali és a közjog dogmatikai alakulatainál. Munkám közigazgatástudományi és politikai szociológiai tanulmány. Az említett okok miatt nem egyszerűen közigazgatási (még kevésbé államigazgatási) jogi. A helyi kormányzat politizáltságának formáiról ugyanis kizárólag a jogszabályok elemzéséből tényleg keveset lehet megtudni. A politológiai megközelítésnek hasonlóképpen, csak meghatározott megvilágításait alkalmazom. Keveset foglalkozom például az éppen adott helyi politikai felállások bemutatásával és magyarázatukkal. Részletesebben lesz szó viszont a helyi államszervezés és a politikai rendszer sajátos kapcsolatairól, működési jellegzetességeiről. A téma és a megközelítési mód időszerűségét az önkormányzatok hazai kialakulása és a helyi pluralizmus szemünk előtt zajló kiépülése adja. E korszakos átalakulás tükrében, a változások „kötelező" regisztrálása mellett, nem árt eltöprengeni a közigazgatási és közigazgatás-politikai változások természetén.