Polgári eljárásjog [antikvár]

I. Fejezet ALAPFOGALMAK A polgári eljárásjog a jogrendszer önálló ágazata. Valamely normahalmazt - Gáspárdy László szerint - jogágazattá az avat, hogy saját alapelvekkel rendelkezik. A polgári eljárásjog akkor lép működésbe, amikor valamely anyagi jogon nyugvó alanyi jog érvényesítése, védelme, esetleg kikényszerítése egy külső szerv, a bíróság hatalomgyakorlását teszi szükségessé, mely bíróság az érdekeltekre kötelező döntést hoz. A polgári eljárásnak két fajtája van: a peres és a nemperes eljárás. Peres eljáráson mindig a polgári pert értjük. 1. Polgári peres eljárás: olyan törvényben szabályozott eljárás, amelyet keresetlevéllel kell megindítani, és amelyben a bíróság feladata az ellenérdekű felek között, polgári ügyek körében felmerült jogvita pártatlan eldöntése. 2. Polgári nemperes eljárások: ezek az eljárások nem a polgári per szabályai szerint bonyolódnak le; /a fentiekhez hasonló definíció alkotása nem lehetséges, mivel nincsenek olyan közös szabályok, amelyek kivétel nélkül minden nemperes eljárást jellemeznének/. (külön jogszabályok szabályozzák, kiv: fizetési meghagyásos eljárás, egyezségi kísérletre idézés, perindítást megelőző előzetes bizonyítás -^Pp.)