Polgári jog I-II. [antikvár]

ELSŐ RÉSZ A KÖTELMEK KÖZÖS SZABÁLYAI A Ptk. elődjétől eltérően a kötelmi jogi szabályozást a kötelmek közös szabályaival kezdi, elismerve azt, hogy a kötelmeknek - függetlenül azok forrásától - vannak olyan közös sajátosságaik, amelyek egységes szabályozásra alkalmasak. A régi Ptk. kötelmi jogi szabályozása csak a kötelem forrásai szerint elkülönülő szabályokat adott, amelyek között a tételes jog nem teremtett általános átjárhatóságot. Egyes területeken tartalmazott kapcsoló rendelkezéseket, például a szerződésen kívüli károkért való felelősség szabályait kifejezett utaló szabály alapján lehetett alkalmazni a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség körében is, de ilyen kapcsolatot általánosságban nem alapozott meg. Ez egyrészt szerkezeti egyenetlenségekhez vezetett, mert például az egyoldalú nyilatkozatokból eredő kötelmekről a szerződések címszó alatt rendelkezett a régi Ptk., holott fogalmilag az nyilvánvalóan nem oda tartozott, ám olyan szerkezeti egység nem állt rendelkezésre, ahol ez a szabályanyag megfelelően elhelyezhető lett volna. Másrészt a közös szabályok hiánya odavezetett, hogy a gyakorlat rákényszerült egyes szabályok olyan területen való alkalmazására is, ahol az - szigorú értelmezés mellett -nem lett volna lehetséges. így például az elévülésről a szerződési szabályok között rendelkezett a törvény, ám nyilvánvalóan ezeket a szabályokat alkalmazni kellett a nem szerződésből eredő követelések elévülésére is, a gyakorlat tehát - a jogszabályi szerkezeti kereteket átlépve - alkalmazta az elévülési szabályokat például a deliktuális kártérítési igényekre is. Hasonlóképpen a szerződésekről szóló szabályanyag rendelkezett a szerződési nyilatkozatok hatályosságának kérdéséről vagy a szerződések teljesítéséről, ami azonban nyilvánvalóan nemcsak a szerződési nyilatkozatokra vagy a szerződés alapján teljesítendő szolgáltatásokra alkalmazható és alkalmazandó szabály volt, hanem a kötelmi jog más területein is (sőt akár még a kötelmi jogon kívül is). A Ptk. ezeket az ellentmondásokat kívánta kiküszöbölni azzal, hogy a nem egyetlen kötelemkeletkeztető forrásból eredő kötelmekre vonatkozó szabályokat általános kötelmi jogi rendelkezésként fogalmazta meg, amely szabályok tehát egyformán alkalmazandóak bármely forrásból származó kötelem esetén. Szerkezetileg ezen általános szabályokat követik az egyes kötelemkeletkeztető tényállásokra vonatkozó szabályok, amelyek azonban mindig az általános szabályokkal együtt értendőek. 1. CÍM ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK I. Fejezet A kötelein 6:1. § [A kötelem] (1) A kötelem kötelezettség a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás teljesítésének követelésére.