Pro Futuro 2015/1 [antikvár]

A főszerkesztő előszava Folyóiratunk nyolcadik számát tartja kezében a Tisztelt Olvasó. A füzet hátsó borítójára ezúttal egy viszonylag közismert, örökbecsű latin mondást, jogi axiómát választottunk: ludicata res pro veritate accipitur Ennek jelentése az, hogy az ítélet az igazság erejével bír, amit általában a már ítélt dologra, egyszer elbírált tényállásra vonatkoztatnak. Mi ennek most ennél szélesebb értelmet és üzenetet tulajdonítunk, kapcsolódva ahhoz, hogy az alábbi tanulmányok jelentős része foglalkozik a bírói gyakorlattal, a bíróságok szerepével. Úgy véljük ugyanis, hogy napjainkban, amikor az európai értékrendet s egyben a társadalom szélesebb rétegeinek az érdekeit vagy netán alapvető jogait - pl. a sajtó szabadságát, a környezet védelmét, a közügyekre való rálátást, az egyetemi autonómiát vagy a közvagyonhoz való igazságos hozzáférést - sokszor háttérbe szorító jogalkotás zajlik, különös felelősség hárul az igazságszolgáltatásra. Tanulmányaink is rámutatnak ennek mibenlétére, a maguk választotta szakterület sajátosságainak megfelelően. Ilyen értelemben a borítón szereplő fotó sem csupán egy jellemző enteriőr a Debreceni Egyetem jogi karát kiszolgáló társadalomtudományi könyvtárról, hanem a jogtudományba és egyúttal a jövő jogásznemzedékeibe vetett bizalmunk jele is. Ebben a füzetben - egy izgalmas jogszociológiai kutatás eredményeit leszámítva - csupa olyan tanulmányt közlünk, amely európai jogelvek és demokratikus értékek érvényesülésével foglalkozik. A kritikát is bőkezűen mérő szerzők a legkülönfélébb életviszonyokat tekintették át, az uniós csatlakozástól egyes polgári és büntető-el-járásjogi intézmények alkalmazásán keresztül a köztisztviselők indokolás nélküli g elbocsátásáig. Következtetéseik tanulságosak lehetnek jogalkotók és jogalkalma-zók számára egyaránt. A témaválasztás és a feldolgozás módszere alapján szer- g kesztőségünknek többször is komoly fejtörést okozott az írásműveknek a rovatok- 3 ba sorolása, az elméleti és gyakorlati írások egymástól való elhatárolása. A merev g kategóriákba való besorolásnál azonban végül előbbre valónak tartottuk a folyóirat küldetését, hogy adott esetben nem teljesen szokványos, de tudományosan mégis "!i elfogadott megközelítéseknek is teret adjunk. i Fekete Balázs és Gajduschek György tanulmánya minden bizonnyal széles körű ¦ (nem csak jogászi és nem csak tudományos) érdeklődésre számíthat, hiszen a hazai társadalom jogismeretének kérdésével foglalkozik. A jogszociológiai kutatómunka eredményeit két részben közöljük, s bár a mostani, első tanulmány nagyobb arány- [ ban tartalmaz (közérthetően, de mégis igen kiforrottan megfogalmazott) módszerta- 7 ni kérdéseket, s a végkövetkeztetések túlnyomóan a másodikra maradnak, az már _^