Psychopathia sexualis [antikvár]

Igen kevesen lesznek teljes tudatában annak az óriási befolyásnak, a melyet a nemi élet úgy az egyéni, mint a társadalmi életben az érzésre, gondolkodásra és cselekvésre gyakorol. Elismerte már e tényt Schiller "A világbölcsek" czímű költeményében, mikor azt mondja: "Einstweilen bis den Bau der Welt Philosophie zusammenhält, erhält sie das Getriebe durch Hunger und durch Liebe." Csodálatosképpen a bölcselkedők részéről is csak nagyon alárendelt jelentőség jutott a nemi életnek osztályrészül. Schopenhauer éppenséggel különösnek találja, hogy a szerelem eddig csak a költészetnek képezte tárgyát és - Plato, Rousseau, Kant fogyatékos vizsgálataitól eltekintve - nem egyszersmind a bölcsészetét. Schopenhauer és utána Hartmann E., "az ismeretlen bölcsészete" írójának a nemi viszonyokról kifejtett nézetei annyira hibásak és következményeikben annyira ízléstelenek, hogy eltekintve egy Mihcelet és Mantegazza-nak (A szerelem élettana) nem annyira tudományos fejtegetéseknek, mint inkább szellemes csevegésnek tekinthető értekezéseitől - úgy a tapasztalati lélektan, mint az emberi lét nemi vonatkozásainak metaphysikája úgyszólva teljesen szűzi (érintetlen) tudományos talaj gyanánt tűnnek fel.