Rész és egész [antikvár]

Tisztelt Polgármester és Képviselő Urak! Kedves Vendégeink, Barátaink! Megtisztelő feladatom, hogy a Kárpát-Alpok Alapítvány kurátoraként kárpát-medencei magyar önkormányzati konferenciánkat megnyissam. Ma, alig egy héttel a trianoni megemlékezés után a magyarság állapotáról sokan sokfélét írnak és beszélnek, de a kormány kincstári optimizmusától eltekintve a nemzetet senki sem bíztatja. S ez régiónk minden népére nézve igaz. Deák Ferenc 1861-es második feliratában az elfojtott bizalomról ír azon hatalom iránt, amely a polgárok anyagi érdekeit nem tudja, a politikaiakat nem akarja kímélni. Legnagyobb bajunk ma ismét a bizalomhiány, mely az 1989-90. évi rendszerváltozáskor még megteremtődni látszott. De amíg Magyarország és szomszédai keresik a helyüket a nemzetek Európájában, amíg kényszerintézkedések és megszorítások fojtogatják gazdaságainkat, amíg nézetkülönbségek helyett szinte törzsi ellentétek osztják meg és uszítják egymásra a Kárpát-medencében ezer éve együtt élő népeket, addig nemhogy a gyümölcsöző együttműködésért, a józan ész diktálta közös munkáért, de a megbékélésért is sokat kell tennünk. Magyarország a térségben elfoglalt középponti helyzetéből, államalkotó és államszervező tapasztalataiból, történelmi veszteségeiből és európai elkötelezettségéből kifolyólag ki akar és ki is tud egyezni mindazokkal, akikben erre hajlandóság mutatkozik. Az utóbbi öt esztendőben számtalanszor kimutatta tiszta szándékait szomszédai iránt, s e szándékokat illetően a magyar politikai akaratot kép viselő parlamenti pártok, hangsúlybeli és időrendi különbségekkel, mégis alapvetően egyetértenek. Ám a megbékélés iránti elkötelezettségünket csakis a határainkon kívüli magyar nemzetrészek iránti elkötelezettséggel együtt szabad és lehetséges érvényesíteni. Kossuth Lajossal szólva: Semmit rólunk, nélkülünk!