Részvénytársaságok kézikönyve [antikvár]

L FEJEZET ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK A TÁRSASÁGI TÖRVÉNYRŐL 1. A társasági törvény jelentősége, célkitűzései A gazdasági társaságokról szóló, — azóta többször, legalapvetőbben az 1991. évi LXV. törvénnyel módosított — 1988. évi VI. törvénnyel (társasági törvény) — az addig hagyományos vállalati és szövetkezeti formák mellett — a gazdasági életben egyre nagyobb szerephez jutó társas vállalkozási formák nyertek formailag a legmagasabb (törvényi) szinten, tartalmilag pedig megújított, korszerű, egységes módon jogi szabályozást. Visszatekintve, ma már nyugodtan mondhatjuk, hogy gazdaságpolitikai szempontból a törvény 1989. január 1-jei hatálybalépése túlzás nélkül korszakváltást jelentett a magyar nemzet gazdasági történetében. Ez a törvény egy olyan gazdasági reformfolyamat első alapvető lépése volt, amelynek stratégiai célja a piaci viszonyok mind teljesebb körű megteremtése egy vegyes (vegyes tulajdonon alapuló) gazdaság keretei között. A társasági törvény bevezetője összefoglalta a törvény alapvető gazdaságpolitikai célkitűzéseit, vagyis azokat a célokat, ámelyekiiek megvalósítása érdekében az Országgyűlés a törvényt megalkotta. Ennek alapján e célok az alábbiakban határozhatók meg: a) a népgazdaság jövedelemtermelő képességének, hatékonyságának javítása, a gazdaság modernizálása, strukturális megújítása a társas vállalkozások szerepének növelése, a termékszerkezet korszerűsítése révén; b) a nemzeti piacgazdaság szervezeti kereteinek megteremtése (a piaci jellegű kapcsolatok, a piaci verseny fejlesztése, a tőkeáramlás szervezeti feltételeinek megteremtése); c) a társadalmi tulajdon, különösen pedig az állami tulajdon hatékonyabb hasznosításának előmozdítása;