Sajtószabadság és médiajog a 21. század elején 2. [antikvár]

Bevezető A Médiatudományi Kutatócsoport 2012 júliusában jött létre a Magyar Tudományos Akadémia és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság együttműködése nyomán. Az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontja keretében megalakuló csoport azt tűzte ki célul, hogy a szólás- és sajtószabadság mindig időszerű, Magyarországon is aktuális szakmai vitáihoz a médiatudomány, és különösen a médiajog egyes kérdéseinek részletes elemzésével járul hozzá. A kutatócsoport 2013-ban kezdte meg „Az európai médiajogi gondolkodás alapjai, különös tekintettel a szólásszabadság egyes kérdéseire" című kutatási programját. A kutatási program több, elkülönülő jogterületen zajló kutatást fog össze. Ez a sokszínű megközelítés azt kísérli meg körüljárni, hogy miben állnak az európai médiajogi gondolkodás alapjai, a felmerülő kérdésekkel kapcsolatban milyen megoldási modellek azonosíthatók, mi az európai szabályozások valamennyi országban azonosítható „közös minimuma", illetve létezik-e „legjobb gyakorlat" ezekben a kérdésekben, és ha igen, mi tekinthető annak? Az európai megközelítések azonosításán túl természetesen fontos lehet az Egyesült Államok, illetve esetleg más, európai nézőpontból is releváns jogrendszerek (pl. Kanada, Ausztrália stb.), valamint a különböző jogrendszerek egymásra hatásának vizsgálata is. Fontos kiemelni azt is, hogy az „európai jogi gondolkodás" alatt nem elsősorban az Európai Unió jogrendjének vizsgálatát, hanem a közös európai jogi hagyomány egyes elemeit, részterületeit értjük. A kutatási programba magyar kutatók mellett külföldi szerzők, kutatók is bekapcsolódtak. A program eredményeit a kutatócsoport külön - magyar és angol nyelvű - kiadványokban jelenteti meg. Jelen kötet már a sokadik a sorban (1. többek között: Sajtószabadság és médiajog a 21. század elején [1. kötet, 2014], A személyiség és a média a polgári és a büntetőjogban [2014], Media Freedom and Regulation in the New Media World [2014], Comparative Perspectives on the Fundamental Freedom of Expression [2015]). Ez a kötet tehát folytatása a hasonló címmel megjelent 2014-es elődjének, ahhoz hasonlóan terjedelmét tekintve is vaskos, szerzőgárdájában sokszínű, tematikájában szerteágazó. A szerkesztők szándéka ezúttal is az volt, hogy a tanulmányok e gyűjteménye ezzel a sokféleséggel járuljon hozzá a közös európai vitáinkhoz,