Sajtószabadság és médiajog a 21. század elején 3. [antikvár]

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsának Médiatudományi Intézete 2011 elején alakult, a törvényi megfogalmazás szerint elsősorban „a médiához kapcsolódó társadalomtudományi kutatások elvégzésére". A Médiatudományi Kutatócsoport pedig 2012 júliusában jött létre a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és az NMHH együttműködése nyomán. Az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontja keretében megalakuló csoport azt tűzte ki célul, hogy a szólás- és sajtószabadság mindig időszerű szakmai vitáihoz a médiatudomány és különösen a médiajog egyes kérdéseinek részletes elemzésével járul hozzá. A Wolters Kluwer kiadó által gondozott médiatudományi könyvsorozat - amelynek egyik darabját tartja kézben az Olvasó - az intézet szakmai támogatása mellett jelenik meg, míg azon belül egyes kiadványok „gazdája" a kutatócsoport. E kiadványok némelyike időközben egyfajta „sorozaton belüli sorozattá" vált; indokolt ez a nyakatekert megnevezés, mert immár a harmadik kötet jelenik meg „Sajtószabadság és médiajog a 21. század elején" címmel, a kutatócsoport munkája gyümölcseinek egy részét egybegyűjtve. A kutatócsoport 2013-ban kezdte meg „Az európai médiajogi gondolkodás alapjai, különös tekintettel a szólásszabadság egyes kérdéseire" című kutatási programját, amely jelenleg is több, elkülönülő jogterületen zajló kutatást fog össze. Ez a sokszínű megközelítés azt kísérli meg körüljárni, hogy miben állnak az európai médiajogi gondolkodás alapjai, a felmerülő kérdésekkel kapcsolatban milyen megoldási modellek azonosíthatók, mi az európai szabályozások valamennyi országban azonosítható „közös minimuma", illetve létezik-e „legjobb gyakorlat" ezekben a kérdésekben, és ha igen, mi tekinthető annak. Az európai megközelítések azonosításán túl természetesen fontos lehet az Egyesült Államok, illetve esetleg más, európai nézőpontból is releváns jogrendszerek, valamint a különböző jogrendszerek egymásra hatásának vizsgálata is. Fontos kiemelni azt is, hogy az „európai jogi gondolkodás" alatt nem elsősorban az Európai Unió jogrendjének vizsgálatát, hanem a közös európai jogi hagyomány egyes elemeit, részterületeit értjük. A kutatási programba magyar kutatók mellett külföldi szerzők, kutatók is bekapcsolódtak, az évek alatt egyre növekvő számban. A program eredményeit a kutatócsoport külön - magyar és angol nyelvű - kiadványokban jelenteti meg.