Bővebb ismertető
BEVEZETŐ TÁJÉKOZTATÁS
1. A számlázási tevékenység jelentősége
A gazdasági intézmény rendszerében a gazdasági egységek /természetes vagy jogi személyek/ állítják elő az anyagi javakat, illetve nyújtják a szolgáltatásokat, és ebbeli tevékenységük során - ma már szükségszerűen - gazdasági versenyben vannak, erőfeszítésük a nagyobb nyereségjövedelem megszerzésére irányul, a piaci lehetőségek jobb kihasználása, kedvezőbb termelési és értékesítési feltételek megteremtése útján. Az a gazdasági egység, amelyik nem tud piacot találni vagy nem képes hatékonyan tevékenykedni, előbb-utóbb megszűnik, illetve megszüntetésre kerül.
A hatékonyság mérője, szintetikus mutatója a nyereség, illetve a jövedelem, és ennek mikéntje egyfelől az értékesített tevékenységek ellenértékétől /a bevételtől/, másfelől a tevékenység viteléhez felhasznált erőforrások értékétől /a ráfordítástól/ függ. Az eredményes gazdálkodáshoz tehát a mindenkori ráfordításokat meghaladó bevételek szükségesek. Emellett a gazdasági egység az igen sokrétű fizetési kötelezettségének /a munkabérek és egyéb járandóságok kifizetése, a szállításokból, szolgáltatásokból, vásárlásokból eredő számlák kiegyenlítése, a hitelkamatok fizetése, az állami költségvetéssel kapcsolatos kötelezettségek teljesítése stb./ csak abban az esetben tud pontosan eleget tenni, ha megfelelő pénzügyi mobilitással rendelkezik. Ez pedig azt jelenti, hogy a teljesítések ellenértéke kellő időpontban rendelkezésre áll és a gazdasági egység bankszámláján jóváíródik illetve pénztárába befolyik.
A bevételek elmaradása vagy késedelmes befolyása esetén a gazdasági egység a példázott kötelezettségeinek nem tud az előírt időben eleget tenni. Ez a körülmény nemcsak a gazdasági egység hitelképességét ronthatja és gazdálkodása iránti bizalmat károsan befolyásolhatja, hanem a kötelezettségteljesítés elmaradásának messzemenő pénzügyi és eredményt illetve jövedelmet csökkentő kihatásai is vannak, a gazdasági egység a bankhiteleit nem tudja kellő időben visszafizetni, illetve újabb hiteleket kell igénybe vennie.
Mindezekből kitűnik: a gazdasági egység elsőrendű érdeke, hogy az általa elvégzett tevékenységek produktumát a másik fél /megrendelő, megbízó stb./ részére a szerződésben meghatározott mennyiségben és minőségben, a kikötött határidőre átadja, és a teljesítmények ellenértékét az érvényben levő árhatósági rendelkezések illetve megállapodás szerinti árak /díjak/ figyelembevételével - az elszámolást szabályozó jogszabályok alapján a szerződésben rögzített megállapodás szerint — minél hamarabb kiszámlázza. Ez egyben követelmény, melynek teljesítése a gazdasági egység alkalmazottainak /dolgozóinak/ anyagi érdekeltségét is messzemenően befolyásolja.
Napjainkban mindinkább előtérbe kerül a gazdasági egységek együttműködésének kérdése, s ennek keretében főleg a szerződéses fegyelem, a szerződéskötések jobb megalapozása, a teljesítések szerződésszerűsége. A gazdaság intézményi és szabályozó rendszerének külgazdasági hatásokat is tekintetbe vevő rendszeres fejlesztése mellett, az együttműködés javítása szükséges ahhoz, hogy a gazdálkodás - minden részletében és vetületében - a korábbiakhoz képest hatékonyabb legyen. Ez magában rejti a számlázás különös fontosságát, a számlázási tevékenység tartalmának az elmélyítését is. Annak hangsúlyozása mellett, hogy a nyereség, illetve jövedelem kialakulásának a másfelöli oldala, a ráfordítások minimális szinten tartása, állandó csökkentése soha el nem hanyagolható feladat, az eddiginél nagyobb figyelmet kell szentelni a számlázásnak, az azt megelőző tevékenységeknek, mert a kialakulóban levő gazdasági környezetben nem lehet életképes egy gazdasági egység sem, amelyik a szerződések megkötésétől kezdve azok teljesítéséig kötelezettségeinek nem tesz magas színvonalon eleget, hogy ennek hozama a számlákban tükröződjék.
2. A számlázási segédlet célja és rendeltetése
Ez a számlázási Segédlet az ismertetett szempontok jegyében készült, mint hézagpótló és kiegészítő mű. Gyakorlati használhatósága a számlázással illetve az azt megelőző tevékenységekkel foglalkozók munkáját megkönnyíti és az előírásoknak megfelelő mederbe terelheti. Célja, hogy a gazdasági egységek dolgozóival ismertesse és számukra összefoglalja a törvényes rendelkezéseket, valamint ajánljon olyan - gazdasági egységen belüli - eljárásokat, amelyek belső szabályzatok készítésénél adaptálhatók. A segédletben leírtak szerinti eljárás a gazdasági egység teljesítményeinek a hiánytalan, gyors és kellő időben történő kiszámlázását biztosítja. Ebből a segédletből az eljárások helyessége ellenőrizhető, a felmerülő problémák megoldására válasz kapható.
A segédlet az érvényben levő jogszabályokra, jogi iránymutatásokra, műszaki-technikai normákra és mennyiségi rendelkezésekre támaszkodik /ezek jegyzéke a kötet végén található/. Az útmutató nincs tekintettel azokra az előírásokra, amelyek hatályukat vesztették /pl. az építési-szerelési munkák áráról szóló - kétszer módosított - 17/1975. (XII.29.) ÉVM-ÁH számú rendelet/, de még - átmenetileg - a korábbi /a példa esetében 1980. január 1. napja előtt keletkezett/ kötelmek folytán nem hanyagolhatók el, továbbá nem öleli fel azokat az előírásokat sem, amelyek a korábbi szerződésekre végzett munkák elszámolására vonatkoznak. Viszont a szabályjegyzékben ezekre is hivatkozás történik.