Számviteli esettanulmányok [antikvár]

A Számviteli esettanulmányok c. kiadvánnyal elsősorban a leendő könyvvizsgálóknak szeretnénk segítséget nyújtani, az okleveles könyvvizsgálói szakvizsgára való felkészülésükhöz. Jelen összeállítást tehát nem kezdőknek, hanem a számvitelben bizonyos mértékben jártas, haladóknak ajánljuk. Ez azt is jelenti, hogy - reményeink szerint - könyvünk hasznos segítséget nyújthat az egy szinttel alacsonyabb (mérlegképes vizsgára készülő), és egy szinttel magasabb (már gyakorló könyvvizsgáló) képzettséggel rendelkező számviteli szakembereknek is. Ezen célok határozták meg a kiadvány végső szerkezetét és tartalmát. Fontosnak tartottuk, hogy minél több - kidolgozott, részben megoldott és kidolgozatlan - feladatot bocsássunk az érdeklődők rendelkezésére. Emellett szükségesnek véltük az egyes témák legfontosabb ismeretanyagának összefoglalását is. A feladatok kidolgozásának megkönnyítése érdekében vázoltuk egy-egy mérlegtétel vagy mérlegcsoport, illetve eredménykimutatás-tétel (vagy csoport) leglényegesebb tudnivalóit, így kerültek a kiadványba a fogalom, fajta, aktiválás, passziválás, stb. témakörök, valamint az eszközök és források, a bevételek és ráfordítások szintetikus elszámolását összefoglaló számlavázlatok. Hangsúlyozzuk, hogy mindezek elsősorban nem a tanulást, hanem a rendszerező összefoglalást szolgálják. Tisztában vagyunk azzal, hogy az általunk leírt címszavak vagy rövid mondatok több oldalas kifejtést igényelnének. Feltételezzük, hogy ezen elméleti és gyakorlati ismeretekkel az Olvasó már rendelkezik. (Ha nem, akkor a rendelkezésre álló szakirodalomban utánanéz és megtanulja, gyakorlati tapasztalataival pedig megerősíti.) Ez nem csak a szűkebb értelemben vett számviteli, hanem a jogi, és az általános közgazdasági ismeretkörökre is vonatkozik. A kiadvány összeállítása során meg kellett küzdenünk azzal a nehézséggel, amely abból adódik, hogy a számviteli törvény elsősorban a beszámolók tartalmát szabályozza, de nem - illetve csak általánosan - tartalmaz tételes előírásokat a könyvvezetésre. Az ebből fakadó problémákat az alábbiak szerint oldottuk meg. - A tételes könyvelés során: = csak számlaosztályra utaló számlaszámokat használtunk, = a számlanevek a mérleg, illetve az eredménykimutatás egyes tételeit - néha csoportjait - jelentik. (Ettől csak akkor tértünk el, ha az adott feladat kidolgozása és a jobb érthetőség azt igényelte.) - Az elvileg többféle módon is könyvelhető témakörök megoldási változataira a rendszerező-összefoglaló elméleti anyagban, és/vagy a feladatok kidolgozásánál utaltunk. Az általunk bemutatott változatokon kívül is lehet más, esetenként jobb megoldás is. A lényeg: a végeredmény, a beszámoló tartalma azonos legyen!