Számviteli törvény 1997/I-II. [antikvár]

Indokolás (általánosan) „A/199r ÁLTALÁNOS INDOKOLÁSOK* *{Az „Indokolás "-ok a parlamenthez benyújtóit lörvényjavaslalokhoz készültek.) ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS AZ 1991. évi XVIII. TÖRVÉNYHEZ „A/1991" A magyar gazda.ság álalakilása vegyes lulajdonú piacgazdasággá megköveleli, a piacgazdaság működéséhez nélkiilözhetellen, hogy a piac szereplői hozzájussanak azokhoz az információkhoz, amelyek döntéseik megalapozá.sához szükségesek. A piacgazdaság szereplői számára a vállalkozások, a nem nyereségorientált szervezetek vagyonoi, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről, illetve azok alakulásáról objektív információkat szolgáltathat a számvitel. A törényj avaslat (a továbbiakban: Javaslat) ennek a számvitelnek a jogszabályi feltételeit kívánja megteremteni. A magyar gazdaság átalakítása során megváltoznak a tulajdonviszonyok, megváltozik a gazdaságirányítás szerepe, csökken a piaci mechanizmusba való közponü beavatkozás. A vegyestulajdonú piacgazdaság kiépítése érdekében folyamatban van a pénzügyi rendszer korszerűsítése is. Ide sorolandó a .számviteli töi-vény szabályozása is, egy olyan számviteli rendszer kialakítása Magyarországon, amely a piacgazdaság körülményeinek, feltételeinek, tulajdonviszonyainak Jobban megfelel A fejlett piacgazdasággal rendelkező országok tapasztalatait figy>elembe vevő, a nemzetközi számviteli gyakorlattal összhangban lévő számviteli szabályozás elősegítheti a tulajdonosi szemlélet általánossá válását, hozzájárulhat a piacgazdaság gyorsabb kialakulásához, A számvitel jelenlegi rendszere a tervgazdaság feltételei között alakult ki és megfelelt a mindenkori gazdaságirányítás által támasztott követelményeknek. A számviteli információk elsődlegesen a gazdaságirányítás céljait szolgálták, amelyet a számvitel egészére és egyes teriileteire vonatkozó részletes állami szabályozás biztosított. Állami (rendeletekkel történő) szabályozás valósult meg a könyvvitelre, a mérelgké-szítésre, a leltározásra, az önköltségszámításra, a bizonylatok rendjére, a házipéztári pénzkezelésre vonatkozó előírásokban, az adótörvények és a számvitel összekapcsolásában. Ez az állami szabályozás egységes, Jogszabályokkal megalapozott, ö.iszesíthető számviteli információkat biztosítotí a gazdaságirányítás számára, de nem tette lehetővé, hogy ezekhez az információkhoz a vállalkozók (azok partnerei) hozzájuthassanak, illetve azt sem biztosította, hogy ezek az információk a vállalkozók szennára feltétlenül .'!züksé-ges, hasznos injbrmációk legyenek. A tulajdonviszonyok átalakításához, a privatázációhoz mind a belföldi vállalkozóknak, mind a külföldi befektetni ,%zándékozóknak - döntéseik megalapozása érdekében - szükségük van a számvitel és a számviteli információs rendszer olyan átalakítására, amelynek eredményeként a vállalkozók vagyoni, pénzügyi helyzetéről, az elért eredményekről, azok alakulásáról - a nemzetközileg kialakult normák és gyakorlatnak megfelelő - valós és hü képet adó információ áll rendelkezésre, az érdekeltek számára hozzáférhető Jórmában, A külföldi működő tőke érdeklődésének felkeltéséhez szükséges, hogy a vállalkozó kimutatott vágyottá, elért jövedelme a nemzetközi számviteli gyakorlat szerint is reális leg)'en. Ez nemzetközileg is elfogadható, elismertethető számvitelt igényei A nemzetközi elismertetéshez szükséges az Európai Gazdasági Közösség Tanácsa irányelveinek, valamint a Nemzetközi Számviteli Standard Bizottság által kiadott standardoknak a Jigyelembe vétele, adaptálása, továbbá a Nemzetközi Könyvvizsgálói Alapelvekel követő könvvvizsgálói intézmény működtetésének általáno,ssá tétele. A magyarországi tőkepiac kialakulá.ia is szühégessé teszi, hogy az értékpapírt vásárlók, a részvénytulajdonosok, a hitelt nyújtó és a váltói leszámítoló bankok hiteles információkat kapjanak a vállalkozók fizetőképességéről, hitelképességéről, jövedelmezőségéről, A pénzintézeti tevékenységről és a pénzintézetekről szóló törvény, továbbá a biztosítási törvény sem funkcionálhat megfelelően a számviteli törvény nélkül. A vállalkozónak, a vezetőnek, a tulajdonosnak egyaránt érdeke a számvitel Jogi szabályozásának eg\'szeni-sitése és korszerűsítése, a felesleges kötöttségek feloldása. A fejlett piacgazdasággal rendelkező országokban a vállalkozó a .liamviteltől nemcsak azt várja el, hogy tükrözze a tényleges vagyoni és pénzügyi helyzetet, ha-