Személyi és családi jog [antikvár]

Új szemléletű Személyi jog - Családi jog tankönyvet igyekeztem készíteni a joghallgató ifjúságnak, és az érdeklődő, szélesebb körű jogász társadalomnak. Az ember, az emberi személyiség, az ember legfontosabb családi kapcsolatai elhanyagolt területei voltak a jogalkotásnak és a jogirodalomnak az elmúlt évtizedekben. A Ptk-ban töredékére zsugorodott az „ember"-rel foglalkozó joganyag, s a családi jognak önálló jogággá válása sem a polgári jognak, sem a családi jognak nem tett jót; óhatatlanul mindkét jogterület fontosságát csökkentette. A polgári jog a különválással elvesztette egyik legfontosabb részterületét, a családi jog, a családi viszonyok a jogtudománynak és a jogi oktatásnak a perifériájára kerültek. Ugyanakkor nem vitatható, hogy a mindennapok gyakorlatában és a bírói joggyakorlatban az egyik legfontosabb jogterület a személyi jog és a családi jog. Ezért a Miskolci Egyetemen, majd a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen megváltoztattuk a személyi jog és a családi jog évtizedek alatt kialakult oktatási rendszerét; - A személyi jogot a Ptk-hoz képest lényegesen bővítve oktatjuk; bekapcsolunk számos olyan jogterületet, melynek nagy gyakorlati jelentősége van, s lényegileg a Ptk-n kívülről már csatlakoztak a polgári joghoz, teljesen új alapokról tárgyaljuk a jogi személy kérdését. - A családi jogot a polgári jog viszonylagosan önálló részének tekintjük, amelynek számos kapcsolódási pontjára a polgári joghoz többször felhívjuk a figyelmet. - A házasságot férfi és nő szerződésének tekintjük; ez a megállapítás komoly szemléletbeli változásokat okoz. - Az elmúlt évtizedekben az oktatásban - de a Csjt-ben is - véleményünk szerint összemosódtak a létező, ép család jogviszonyai, a bomló, felbomlott család jogviszonyaival. A családi jog az oktatásban és a gyakorlatban „bontójog" volt. A tankönyv változtatni szeretne ezen a gyakorlaton, ezért elkülönítetten tárgyalom az érvényes házasság, a létező, ép család jogviszonyait az érvénytelen házasság és a felbomló -felbomlott házasság - család jogviszonyaitól. - Az elmúlt évtizedekben sokat hivatkoztak a házasság, a család erkölcsi alapjára, viszont konkrétan az erkölcsi tartalomra, a kialakult gazdag szokásjogra sehol nem hivatkoztak. Igyekszem teljessé tenni a szemléletet; ezért ahol lehet, röviden utalok az erkölcsi alapokra és a szokásjogra. Mindkét részben bőségesen támaszkodtam a bírói gyakorlatra, mely e területen alkotó módon pótolja sok esetben a jogalkotás és az elmélet hiányait. Vagyis a személyi jogot és a családi jogot az eddigi jegyzetekhez, tankönyvekhez képest bővítve, új rendszerben, új szemlélettel dolgoztam fel. Reménykedem, hogy a joghallgatók - és esetleg szélesebb jogász társadalom - megértéssel elfogadják a gyakorlat és elmélet által immár szükségessé vált szemléletet. Fontosnak vélem, hogy az új Ptk. előkészítését végző Kodifikációs Főbizottság a családi jogot az új Ptk. egyik könyveként kívánja kodifikálni, és a személyi jog is lényegesen bővülni fog.