Szerzői jogi törvény [antikvár]

A szerzői jogról szóló új törvény elfogadása fontos lépés volt a korszerű, jogrendszer kiépítése, az európai integráció előmozdítása és a polgári Magyarország megteremtése felé. A kultúra révén a múltból hozott tőke a jövő építésére fordítható. A harmadik évezred küszöbén a szerzői jog számottevő szerepet tölthet be abban, hogy a nemzeti kultúra kincseit megóvjuk és terjesszük az információs forradalom és a globalizáció körülményei között is. A szerző anyanyelve, hagyományai és kulturális kötődései miatt mindig nemzeti; védelme ezért egyben a nemzeti kultúra védelme is. A szerzői alkotások jogi oltalma másfelől a hazai kulturális ipar és ezáltal munkahelyek, vállalkozások, befektetések védelmét is jelenti. Az új törvény nagyban elősegíti, hogy a kultúra alkotói, közvetítői és a műélvező polgárok között élénk, termékeny kapcsolat és együttműködés alakuljon ki. Mindenekelőtt azzal, hogy korszerűsíti és a piacgazdaság igényeihez igazítja a szerzői művek felhasználására kötött szerződések szabályozását. Másrészt azzal is, hogy a gyakorlatban indokoltnak látszó esetkörökben forgalomképessé, átruházhatóvá teszi a szerző vagyoni jogait. A szellemi tulajdon védelme a modern világgazdaságban alapvető versenyképességi kérdés. A szellemi összetevők ma már az áruk és szolgáltatások értékének a túlnyomó részét teszik ki. A szellemi alkotások, javak hatékony védelme nélkülözhetetlen eleme annak a jogi környezetnek, amelyre szükség van a befektetések ösztönzéséhez.