Szociális - kulturális igazgatás [antikvár]

1. Az információkezelés áitaiános szabályai1.1. Az információkezelés alapkérdései1.1.1. Az információ és az InformáclószabályozásA társadalmi kapcsolatok létrejöttét és ezáltal a társadalom működését a kommunikáció biztosítja. A kommunikáció során viszont információcsere zajlik a társadalom tagjai és szervezetei között. Az információszerzés és közlés egyrészt személyes alapszükséglet, másrészt a társadalom működtetésének: a gazdálkodásnak, a politikai és a mindennapi élet megszervezésének, továbbá bármilyen akár üzleti, akár baráti gondolat közlésének az eszköze. Az információáramlás tehát átszövi a társadalom minden részterületét és minden mozzanatát. A mindennapi élet leglényegesebb információs igényeit ma már az ipari tömegtermeléshez hasonló módon elégíti ki a könyv- és folyóirat kiadás, valamint az írott- és az elektronikus sajtó, a tömegtájékoztatás.Minthogy az információk cselekvést szabályozó, magatartást formáló hatásúak, lényeges, hogy az érdekeltek a tevékenységükhöz; a személyek pedig mint információ fogyasztók az igényeik kielégítéséhez, valamint a sorsukat alapvetően befolyásoló állami intézmények működésével kapcsolatos információkhoz: a közérdekű információkhoz hozzá jussanak. S ugyanilyen fontos, hogy a személyek a mások általi megítélésüket formáló információk: a személyes informáclők felett ellenőrzést gyakorolhassanak.Az igforaaációszabál^ozásn^ ennek a két alapvető sok esetben egjonással ellentétes érdeknek az érvényesülését, vagyis: közérdekű információk megismerhetőségét (nyUvánosságát) és^ a személyes adatok, (tulajdonképpen a személyiségi jogok) védelmét kell garantálnia.E két érdek összehangolása két alapvető elv betartását igényli:a)minden ami személyes, az titkos, feltárása az érintett rendelkezése alá tartozik;b)ami nem személyes, az közügy következésképpen nyilvános.A közérdekű adatok nyilvánossága azt jelenti, ho^v az állampolgároknak io-.gukban áll a hivatalos szervek tevékenységéről tudomást szerezni.A személyes adatok védelme az állampolgár személviségi iogai védelmét jelenti, amelynek értelmében korlátot állítanak az államigazgatás és az illetéktelen személyek azon törekvése elé, hogy az egyénről általa ellenőrizhetetlen módon adatokat szerezzenek be és használjanak fel.