Szolgáltatások meghatározása a rendszerezés rendjében az ágazatok tartalmi meghatározásával 2003 [antikvár]

BEVEZETŐ1. A szolgáltatásnyújtás fogalmaAz általános forgalmi adózás tekintetében szolgáltatásnyújtás minden, ami nem termékértékesítés, de fizetnek érte. Ezzel a fogalmi meghatározással lényegesen bővült az adóztathatósági kör. Míg korábban csak az volt szolgáltatás, ami a statisztikai jegyzékben szerepelt (illetve ha természetes személy eredeti szerző engedte át műve felhasználói jogát), 1993. január l-jétől szolgáltatásnak minősül mindenféle jog átengedése, egyéb immateriális javak átadása, és kötelezettségvállalás valamely cselekménytől való tartózkodásra, valamely helyzet vagy állapot tűrésére - feltéve, hogy fizetnek érte! Mivel az ellenérték megléte a szolgáltatásnak minőségi ismérve, szűk körtől eltekintve nem tekinthető szolgáltatásnak az ingyenesen végzett tevékenység.2. A statisztikai besorolástól való további eltérésekAz előbbiek alapján a statisztikai nomenklatúra és az áfa rendszerbeli szolgáltatás fogai-ma között nincs szoros összefüggés. További divergencia van a két terület között az aláb- " bi esetekben (az eltérést az okozza, hogy - jóllehet valami statisztikai szempontból szolgáltatás - speciális adózási megfontolásokból mégiscsak termékértékesítésnek minősül). í2.1.Bolti kiskereskedelem,A termékértékesítés mint adóztatható tényállás legtipikusabb példája az adásvétel [1959. évi IV. törvény 365. §], vagyis az a szerződés, amely alapján az eladó a dolog | tulajdonát a vevőre átruházza, és a dolgot a vevő birtokába bocsátja, a vevő pedig a vételárat megfizeti, és a dolgot átveszi. A termékértékesítés klasszikus módon tehát úgy valósul meg, hogy előbb az átadó, majd - az ügylet teljesítése után - az átvevő válik a dolog tulajdonosává. Ugyanez a helyzet akkor is, ha az átvevő kereskedelmi for- '' galomban jóhiszeműen nem tulajdonostól vásárolja meg a dolgot [1959. évi IV. törvény '' 118. § (1) bekezdés], vagy kereskedelmi forgalmon kívül jóhiszeműen és ellenszolgáltatás fejében olyan személytől szerzi meg, akire azt a tulajdonos bízta [1959. évi IV. törvény 118. § (2) bekezdés], és ilyen módon a dolog tulajdonosává lesz. Az áfa-törvény 6. § (1) bekezdése szerinti termékértékesítés megvalósul ilyenkor is, tekintet nélkül ar- ' ^ ra, hogy az átadó a dolognak nem volt tulajdonosa.;,Az előbbiek alapján tehát visszterhes termékértékesítés létrejöhet (egyszerű adásvétel- i / lel) tulajdonos eladó és tulajdont szerző vevő, (jóhiszeműen, kereskedelmi forgalom- i! ban) nem-tulajdonos eladó és tulajdont szerző vevő, illetve (tulajdonjog-fenntartással) tulajdonos eladó és tulajdont nem szerző vevő között.A fenti megfontolásból - noha statisztikai szempontból bolti kiskereskedelmi szolgáltatást végeznek - a boltban történő vásárlás adásvétel, s mint ilyen, az értékesített termék áfa-kulcsával számlázandó.2.2.A lízing"A lízing" a köznapi szóhasználatban, szerződéses gyakorlatban rendkívül elterjedt kifejezés, egzakt jogszabályi megalapozottság azonban - ehhez a rendkívüli sokféle használathoz - nincs. Még a Ptk. sem szabályozza az ilyen típusú szerződéseket. Az Áfa törvény - adópolitikai megfontolásból - kiemeli azonban a bérleti szerződések köréből azokat az ügyleteket, amelyek zárt végűek, és úgy rendelkezik, hogy a bérbe-' (/ '