Tansegédlet a büntetőjog általános részéhez I. [antikvár]

1) BŰNCSELEKMÉNYTAN 1.1) A BŰNCSELEKMÉNY FOGALMA 001 A bűncselekmény fogalma a büntetőjog egyik központi eleme. A fogalom kialakulása a múlt századra tehető. Ekkor jelentek meg sorra a polgári fejlődés adott szintjét elért államok - koruknak megfelelően - modern szemléletű polgári büntető kódexei. E kódexek megkísérelték definiálni azt az emberi magatartást, amely a büntetőjog értékrendszerével, mint bűncselekmény hozható összefüggésbe. 002 A XIX. század első és második harmadában a nullum crimen sine lege elvét érvényesítő kódexek bűncselekmény-fogalma deklaratív jelleget öltött. A maga korában haladó jogelv, mely a nemesség és a polgárság jogegyenlőségének büntetőjogi tükröződése, bűncselekmény-fogalomban való érvényesítése önmagában azonban nem hordoz tartalmi jegyeket. Hiszen a nullum crimen sine lege elve pusztán azt jelentette, hogy bűncselekmény az, amit a törvény annak nyilvánít, tehát tényállásszerű. Klasszikus példaként említhető az 1978. évi V. törvény, a Csemegi-kódex első szakasza, mely szerint: „Büntettet vagy vétséget csak azon cselekmény képez, amelyet a törvény annak nyilvánít." 003 A XIX. század utolsó harmadában a büntetőjog tudomány fejlődése eredményeképpen megjelennek a bűncselekmény-fogalomban a tartalmi elemek is. Fokozatosan leválik a tényállásszerűségről a jogellenesség (a tényállásszerű cselekmény még nem biztos, hogy jogellenes is pl. jogos védelem, végszükség), majd megtörténik a szubjektív és objektív bűncselekmény fogalmi elemek elkülönülése. Kialakul a bűnösség (szándékosság és gondatlanság) kategóriája is. 004 Bár a századforduló európai büntetőjog tudományában nem beszélhetünk egységes bűncselekmény-fogalomról, de a múlt század végére bűncselekményen lényegében azt a cselekményt értették, amely tényállásszerű, jogellenes és bűnös. E meghatározás hatásai a mai bűncselekmény-fogalmunkon is érezhetők. Hatályos Büntető Törvénykönyvünk a bűncselekményt a következőképpen határozza meg: A Btk. 10. § (1) bekezdése szerint: „Bűncselekmény az a szándékos vagy -ha a törvény a gondatlan elkövetést is bünteti - gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra és amelyre a törvény büntetés kiszabását rendeli." 005 Az idézett rendelkezést alapul véve megállapítható, hogy a jogalkotó a bűncselekményt a következő fogalmi elemekkel írja le: bűncselekmény az az emberi cselekmény, amely • társadalomra veszélyes