Tansegédlet a polgári jogi záróvizsgához III. [antikvár]

1/C. - A kötelem fogalma és a kötelmi jog rendszere. Kötelemfakasztó tényállások. A jognyilatkozat 1. A kötelmi jogviszonyok sajátosságai • A Ptk. külön nevesíti a kötelem fogalmát, mely jogosultságot keletkeztet a szolgáltatásra, és kötelezettséget annak teljesítésére. • A kötelmi jogviszonyok legfőbb jellemzője a relatív szerkezetű jogviszony. • A kötelem tárgya vagyoni értékű szolgáltatásban fejezhető ki, mely valamely dolog adására, tevékenységre, tevékenységtől való tartózkodásra vagy más magatartásra irányulhat A kötelmekre, azon belül a szerződésekre elsődlegesen a diszpozitivitás irányadó. 2. Bírói úton nem érvényesítbető kötelmek (naturalis obligatio) • Elévült követelés. • Játékból, fogadásból eredő követelések (kivéve állami engedély esetén). • Játék vagy fogadás céljára ígért vagy adott kölcsönből eredő követelés. • Amelyeket jogszabály kizárt az állami úton történő érvényesítés köréből. 3. Kötelemfakasztó tényállások A Pti. exemplifikatív felsorolást ad a kötelem keletkeztető tényállások körében: szerződésből, • károkozásból, • személyiségi, dologi vagy más jog megsértéséből, egyoldalú jognyilatkozatból, értékpapírból, • jogalap nélküli gazdagodásból, • megbízás nélküli ügyvitelből, • utaló magatartásból. 4. Jogi tények, jogügyletek (létrejötte, tartalma) fontos szempontjai (Id. későbbi tételek) • Képviselet és a megbízás, valamint a meghatalmazás elhatárolása. ' Jogügyletek érvénytelensége (akarati, nyilatkozati, célzott joghatásban rejlő hibák). ' Jogügyletek hatálytalansága (feltétel és időhatározás).