Tanügyjog és igazgatási ismeretek 5. [antikvár]

Bevezetés Ez a kötetünk is a:, átílolgozcis sorsára jutott. így kellett lennie, mert az előző kötetek átdolgozása már ke'nysz.erhelyzetet teremtett e kötet szerzője számára is. A .feladat ezúttal is az volt, !!agy legyen tartalmában tisztább profiln. ne keveredjenek egy kötetben különböző témák. A változás lényegéről ez.iittal is markánsan árulkodik a címváltozás. eredeti dm Taniigyigazgatás, iskolaszervezés, szerzője Bosch Márta. A szerző maradt, de a cím már Taniigyjog és igazgatási ismeretek. Többféle változatban is gondolkodtiink, amíg ez vált véglegessé, bár bizonyos nyugtalanság még mindig maradt a címadókban, vajon ez lesz-e a legjobb megoldás. Azt kívánták vele mutatni, hogy nem általában jogi ismereteket akarnak nyújtani, hanem kifejezetten a közoktatáshoz kaj?csolódó jogi tudnivalókat, ha úgy tetszik, tan-ügyi jogot, a tanügyigazgatásban alkalmazott, érx'ényes jogi sz.abályoz.ásokat. Ahhoz azonban, hogy ezt tehesse a szerző, mégiscsak általános ismeretekkel kellett kezdenie. Be kellett mutatnia a jogrendszer kialakulását, meg kellett ismertetnie alapvető jogi fogalmakat, mit jelent a jogszabály, a jogrendszer, a hatékonyság, a jogszabályok hierarchiája, és így tovább. Azok. akik ezt a lananyagot Jéldolgozták, általában nem jártasak a jogtudománybem, nehezen megy .számukra a jogszabályok értelmezése. Ez nem szemrehányás, mert hol is szereztek volna ilyen elméleti ismereteket? Ugyanakkor azt tapasztalják, hogy az iskola vezetésében szinte folyamatosan szükségük van a köz.oktatás területét érintő jogi szabályok ismeretére. Forrásokat kell ismerniük, paragrafusokat kell citálniuk, jól felfogott érdekük tehát a biztosabb tájékozódás ezen a nehéz terepen. Bosch Márta ebben kíván segítséget adni. A tartalomjegyzék is mutatja, hogy núlyen nagy területen vezeti végig olvasóját. Az általános, alapozó ismeretek körében szól még az állami berendezkedésről, kiemelt figyeleimnel az önkormányzatokra. Első pillanatra úgy ti'ínik, talán túlzott részletességgel is, hogy ennyit az.ért nem kell tudni az önkormányzatokról; de ha meggondoljuk, hogy az iskolák nagy többsége önkormányzati feimtartásban un'íködik, akkor mindjárt elfogadjuk az arányokat is. Szép fejezetei ennek a kötetnek az iskolaalapításról, az alapítói jogokról és kötelességekről sz.óló fejezetek, amelyeklyői egyértelnu'íeu kiderül, hogy a tanügyi jogász jól tájékoz.ott pedagógiai teületeu is. hogy mindig az iskola nevelői-oktatói mnkáját tartja igazíiu fontosnak. Az iskolában dolgoz.ó pedagógusokat, az őjogaikat, a tanulókat, az őjogvisz-onvukat, s ebben is megmutatkozik, hogy a jogot mennyire védelemnek tekinti, a tamilók védelmének mindenekelőtt. .lelleinzője eiutek a kötetnek, lu)gy .sok iratmintát közöl. Közöttük olyan nagy terjedelműt is, mint a szerx'ezeti és munkaügyi szabályz.at. Sziikség van-e ezekre? A tapasztalat azt mutatja, hogy igen. Kellenek a sémák, mert könnyebbé teszik az igaz.-