Bővebb ismertető
Bevezetés
Ez a kötetünk is az átdolgozás sorsára jutott. így kellett lennie, mert az előző kötetek átdolgozása már kényszerhelyzetet teremtett e kötet szerzője számára is. A feladat ezúttal is az volt, hogy legyen tartalmában tisztább profilú, ne keveredjenek egy kötetben különböző témák. A változás lényegéről ezúttal is markánsan árulkodik a címváltozás. Az eredeti cím Tanügyigazgatás, iskolaszervezés, szerzője Bosch Márta. A szerző nem változott, de a cím már Tanügyjog és igazgatási ismeretek.
Többféle változatban is gondolkodtunk, amíg ez vált véglegessé, bár bizonyos nyugtalanság még mindig maradt a címadókban, vajon ez lesz-e a legjobb megoldás. Azt kívánták vele mutatni, hogy nem általában jogi ismereteket akarnak nyújtani, hanem kifejezetten a közoktatáshoz kapcsolódó jogi tudnivalókat, ha úgy tetszik, tanügyi jogot, a tanügyigazgatásban alkalmazott, érvényes jogi szabályozásokat.
Ahhoz azonban, hogy ezt tehesse a szerző, mégiscsak általános ismeretekkel kellett kezdenie. Be kellett mutatnia a jogrendszer kialakulását, meg kellett ismertetnie alapvető jogi fogalmakat, mit jelent a jogszabály, a jogrendszer, a hatályosság, a jogszabályok hierarchiája, és így tovább. Azok, akik ezt a tananyagot feldolgozták, általában nem jártasak a jogtudományban, nehezen megy számukra a jogszabályok értelmezése. Ez nem szemrehányás, mert hol is szereztek volna ilyen elméleti ismereteket? Ugyanakkor azt tapasztalják, hogy az iskola vezetésében szinte folyamatosan szükségük van a közoktatás területét érintő jogi szabályok ismeretére. Forrásokat kell ismerniük, paragrafusokat kell citálniuk, jól felfogott érdekük tehát a biztosabb tájékozódás ezen a nehéz terepen.
Bosch Márta ebben kíván segítséget adni. A tartalomjegyzék is mutatja, hogy milyen nagy területen vezeti végig olvasóját. Az általános, alapozó ismeretek körében szól még az állami berendezkedésről, kiemelt figyelemmel az önkormányzatokra. Első pillanatra úgy tűnik, talán túlzott részletességgel is, hogy ennyit azért nem kell tudni az önkormányzatokról; de ha meggondoljuk, hogy az iskolák nagy többsége önkormányzati fenntartásban működik, akkor mindjárt elfogadjuk az arányokat is.
Szép fejezetei ennek a kötetnek az iskolaalapításról, az alapítói jogokról és kötelességekről szóló fejezetek, amelyekből egyértelműen kiderül, hogy a tanügyi jogász jól tájékozott pedagógiai területen is, hogy mindig az iskola nevelői-oktatói munkáját tartja igazán fontosnak. Az iskolában dolgozó pedagógusokat, az ő jogaikat, a tanulókat, az ő jogviszonyukat, s ebben is megmutatkozik, hogy a jogot mennyire védelemnek tekinti, a tanulók védelmének mindenekelőtt.
Jellemzője ennek a kötetnek, hogy sok iratmintát közöl. Közöttük olyan nagy terjedelműt is, mint a szervezeti és munkaügyi szabályzat. Szükség van-e ezekre? A tapasztalat azt mutatja, hogy igen. Kellenek a sémák, mert könnyebbé teszik az igazgatók munkáját, mert ezek felhasználásával nem kell félniük attól, hogy alaki hibák miatt vétenek érdemi munkában. Életekről, sorsokról van szó ezekben az iratokban, nem lehet ezért megengedni a lazaságot, a pongyolaságot.
Az utolsó fejezet - lehet, hogy jobb helyet is találhatott volna rá a könyv szerkesztője - az óvodáztatás, az iskoláztatás. Sok gyakorlati tudnivaló a tankötelezettségről, a beiratásokról, ami más az általános iskolában, és nagyon más a középiskolákban. Ezen a területen ugyancsak tudnunk kell, hogy mit jelent a jogorvoslati eljárás.
r
1 i
i'i í, f(*
'Vií
l :, ! ' ¦ !í.' < í '
¦" t