Tanulmányok a győri felsőbíráskodás történetéből a XIX-XX. század fordulóján [antikvár]

Ajánlás Az idei évben volt a 150. évfordulója a bírói hatalomról szóló, a közigazgatást az igazságszolgáltatástól elkülönítő 1869. évi IV. törvénycikk elfogadásának és hatályba lépésének. A törvénycikk teremtette meg az alapjait azoknak a később elfogadásra kerülő szervezeti és eljárási szabályoknak, amelyek alapján létrejött Magyarországon az önálló, független bíráskodás. A jeles évforduló apropóján emlékeztek meg a bíróságok elődeik eredményeiről és értékeiről azon a több mint egy évig tartó, az Országos Bírósági Hivatal Elnöke által útjára indított bíróságtörténeti kiállítás- és konferenciasorozaton, amelynek egyik állomása Győrben volt. A bíróságok históriájának kutatása történik az Országos Bírósági Hivatal Elnöke által meghirdetett Ráth György Bírósági Történelem és Hagyományápolás Pályázat keretében is. E pályázat támogatásával dolgozza fel a jelen tanulmánykötet a Győri Királyi ítélőtábla ítélkezését. Az igazságügyi szervezet változásainak bemutatása mellett a polgári, büntető, társadalombiztosítási és fegyelmi ügyek ismertetésén keresztül feltárulnak a XX. század első évtizedeinek bírákat kihívás elé állító társadalmi problémái, és bepillanthatunk az ekkor ítélkezők gondolkodásába is. Megismerhetjük azt az akkor kialakított szakmai és erkölcsi mércét is, amelyet napjaink bírái is a magukénak vallanak. A visszatekintés, hagyományaink feldolgozása és bemutatása azért is időszerű, mert 2020-ban lesz 130 éve, hogy az 1890. évi XXV. törvénycikk felállította a Győri Királyi ítélőtáblát, és 2020. január 1. a Győri ítélőtábla újraalakulásának 15. évfordulója is. Ajánlom ezt a kötet mindazoknak, akik szívesen tanulmányozzák az igazságszolgáltatás, ezen belül a Győri Királyi ítélőtábla történetét, mert ahogy a Győri Királyi ítélőtábla egykori elnökének, dr. Vörösmarty Bélának édesapja, Vörösmarty Mihály írta „A múltat tiszteld a jelenben, s tartsd a jövőnek." Dr. Széplaki László a Győri ítélőtábla elnöke