Bővebb ismertető
Bevezetés
Az elmúlt rendszerben az 1980-as évek gazdasági viszonyaiban feszítő erővel jelentkezett az a társadalmi igény, hogy az állampolgárok szabad gazdasági vállalkozásait a jogszabályok is támogassák. Az 1988. évben a gazdasági társaságokról alkotott törvény alapvetően meghatározta a cégalapítások és cégek működési rendjét. Nagyobb módosítás 1997-ben történt az 1997. évi CXLIV. törvény előírásai alapján.
A társadalmi és gazdasági fejlődés a gazdasági társaságokról alkotott törvény újragondolását és alapvető szabályainak módosítását tette szükségessé, ennek okán a 2006. évi IV. törvény szabályozza a gazdasági társaságok alapítását és működését, amely 2006. július l-jén lépett hatályba.
A jogszabály célját a törvényalkotó az alábbiak szerint indokolta:
A törvény célja, hogy korszerű jogi keretek biztosításával támogassa a magyar piacgazdaság további erősödését, a nemzetgazdaság jövedelemtermelő képességének fejlődését, a vállalkozások sikerességét. A gazdasági társaságok működése segítse elő a tisztességes versenyt, ne teremtsen gazdasági erőfölényt, összhangban álljon a hitelezők méltányos érdekeivel és a közérdekkel.
Mindezek érdekében - az Európai Unió társasági jogával való harmonizáció alapján, az Európai Unió tagállamai társasági joga fejlődésének közös sajátosságaira figyelemmel, a magyar gazdasági jog jogalkalmazói gyakorlatának eredményeit felhasználva és a gazdasági élet szereplői megerősödött társasági jogi kultúrájára támaszkodva - az Országgyűlés az alábbi törvényt alkotja:
A törvény szabályozza a Magyarország területén székhellyel rendelkező gazdasági társaságok alapítását, szervezetét és működését, a társaságok alapítóinak, illetve tagjainak (részvényeseinek) jogait, kötelezettségeit továbbá felelősségét, valamint a gazdasági társaságok átalakulását, egyesülését, szétválását (a továbbiakban