Történelmi alkotmányunk jogán [antikvár]

TÖRTÉNELMI ALKOTMÁNYUNK MA IS ÉRVÉNYES Aranybulla: „Sem mi, sem utódaink servienst el ne fogjanak, vagy romlását ne okozzák, csak akkor, ha előzőleg perbe idézték és a bírói eljárás során elítélték." ENSZ alapokmány: „Senkit sem lehet önkényesen letartóztatni, őrizetbe venni vagy száműzni." Már Szent István törvényeiben olvasható: „Senki se merjen szabad embert szolgaságra vetni." Ugyanis: „Istenhez méltó s az embereknek üdvös, ha mindenki szabadságban éli le életét." (XXII. Törvény) A népköztársaság alkotmányának elnevezett és máig toldozott-foldozott hatalmi szabályzat a népköztársaság megszűntével érvényét vesztette. Nemeskürty István EGY NEMZET ERKÖLCSE ÉS KULTÚRÁJA ... Egy nemzet erkölcse és kultúrája a múlt műve. Akár az anyanyelv. Közéjük sorolható a nemzet alkotmánya is, amely évszázadokon át összetartó abroncsa volt közösségi életünknek. Elevenen működő alkotásunk. S ha a nyelvet folyamatosan ápolnunk kell, fejlesztenünk, hozzáigazítanunk az idők változásaihoz, ugyanezt kell tennünk törvényt teremtő képességünkkel is. Különösen manapság, az európai integráció és a világméretű eltömegesedés korában, amikor eredetiségünk minden értékére múlhatatlanul szükségünk van. Bartók és Kodály a XX. század elején sem divatból teremtették meg a népzene reneszánszát, hanem azért, hogy pontosabban tudjuk, kik vagyunk, mik vagyunk és hogy a múlt hatalma hogyan segítheti életünket. A magyar alkotmány ugyanolyan hagyományunk, mint a néphagyomány. Teremtsük meg mi is a reneszánszát! Bátorságot, s jó munkát kívánok... Csoóri Sándor