Tőzsdei szakvizsga felkészítő [antikvár]

A tőzsdei szakvizsga a hazai értékpapírpiac egyik legrégebbi szereplője. Keretei az 1992-es bevezetés óta változatlanok, sőt a jogi rész tananyaga már az értékpapírtőzsde újramegnyitásának évében (1990) rögzítődött. A konkrét jogszabályok időközben ugyan sokszor módosultak, a vizsga jogi moduljának jellege azonban nem változott. A tőzsdevizsga mind a négy moduljában (értékpapírjog, tőzsdei szabályzatok, értékpapírszámtan, közgazdaságtan) egyértelműek a megfelelés kritériumai: 30 darab feleletválasztós kérdésből 20-at kell helyesen megválaszolni 35 perc alatt. A 30 kérdés mindegyikénél 4 lehetséges válaszból kell kiválasztani az egyetlen helyeset. Nincs szóbeli vizsga, diplomamunka - semmi olyasmi, ami a szubjektív elbírálásnak helyet adhatna. Talán ez az objektivitás és tartalmi körülhatároltság a tőzsdevizsga egyik legfőbb vonzereje. 1992 áprilisa óta 39 alkalommal több ezren próbáltak megfelelni a vizsgakövetelményeknek, és mintegy 1674 fő tett mind a négy modulból sikeres vizsgát, ami messze több, mint a brókercégek és a tőzsde létszámigénye. Ez a könyv a tőzsdevizsgára felkészülést hivatott segíteni. Első négy kiadása, illetve az előfutárának tekinthető Tőzsdei kézikönyv eddig együttesen több mint 13000 példányban fogyott el, ami lényegesen több a vizsgára jelentkezettek számánál. Mindez arra utal, hogy a könyv nem csupán a vizsgára készülőknek nyújt segítséget, hanem az értékpapír-piaci összefüggésekkel megismerkedni vágyók is haszonnal forgathatják. Ugyanakkor a tőzsdevizsga mellett megjelentek hasonló vizsgák, koncentrált időtartamú diplomaprogramok: a Nemzetközi Bankárképző Központ Felsőfokú Bankügy intéző (FEBI) és Bankdiploma (BADI) programjai, a Befektetéselemző Egyesületek Európai Szövetsége által egyeztetett és egységesen mindenhol elfogadott befektetéselemző (EFFAS) vizsga egyaránt felölelik az értékpapírpiaccal kapcsolatos alapismereteket. Ezekhez szintén hasznosítható összefoglalót nyújt ez a könyv. A tőzsdevizsga lebonyolítására, illetve a tematika folyamatos aktualizálására 1991-ben hozta létre a Közép-európai Brókerképző Alapítványt a tőzsde (BÉT), az egykori értékpapír-felügyelet (ÁÉF), az értékpapír-kereskedőket tömörítő két szervezet, az Alkuszszövetség és a Magyar Értékpapír-kereskedők Szövetsége (MÉSZ), valamint a Nemzetközi Bankárképző Központ. Később csatlakozott az alapítókhoz a Magyar Befektetéselemzők Egyesülete (MABEGY). A kezdetektől fogva folyamatosan részt vettek a Brókerképző munkájában a Budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetem pénzügy tanszékének tanárai. A Brókerképző testesíti meg a tőzsdevizsgával kapcsolatban a piac önszabályozó jellegét, miközben működésében az ÁPTF révén az állam is képviselt.