Trianon jogszerűsége [antikvár]

Trianon egy, illetve két csodálatosan kiképzett, pazarul berendezett gyönyörű kastély, kéjlak Párizstól 14 kilóméternyire a Versailles-i palotaegyüttes parkjában. Ez volt egykor a francia királyok élvezeteinek színhelye, szeretőinek, ágyasainak lakóhelye. A polgári életben ezt úgy hívják: piroslámpás ház... Egy épületnek nincs jogszerűsége, legfeljebb annyiban, hogy engedéllyel, vagy az előírásoknak megfelelően építették-e. Esetünkben nem erről van szó. Trianon elnevezés alatt itt jelképesen mindazt a Magyarország számára borzalmas esemény- és tárgyalássorozatot értjük, melynek 82 év óta döntően befolyásoják a magyar nemzet sorsát. Azt a súlyos lelki sérülést okozó döntést, traumát, amely 1920. június 4-én délután fél ötkör Versailles-ben, de nem a főépületben, hanem - hogy még ezzel is megalázzanak bennünket - egyik gyöngyörű, de mégis csak melléképületben, sőt azon is kívül, a Kis és Nagy-Trianon palotát összekötő folyosón az okmány aláírásával érte el csúcspontját: a történelmi Magyarország keresztre feszítését. Ennek, a magyar nemzet számára oly sorsdöntő cselekménynek a jogszerűségére vagyunk kíváncsiak, amikor a nemzeti létünket a megsemmisítés szélére kergető cselekmények igazságtartalmát vesszük vizsgálat alá.